Munkahelyi stressz: jogszabállyal gátolnák

Tízből négy magyar munkavállaló túl megerőltetőnek, streszszesnek tartja munkáját, ami háromszorosra növeli a szív-, a koszorúér- és a daganatos betegségek esélyét. A munkahelyi stressz csökkentésére, kiszűrésére jogszabályjavaslattal állt elő a Munkástanácsok Országos Szövetsége.

Tízből négy magyar dolgozó túl megerőltetőnek és stresszesnek tartja munkáját. Ez megfelel az uniós átlagnak. A felmérések szerint az EU munkavállalóinak jelentős hányada úgy látja, hogy állásának súlyos hátránya is van: a válaszadók 41 százaléka szerint munkája túl megerőltető és idegőrlő, 21 százalékuk úgy érzi, veszélyes és egészségtelen körülmények között dolgozik, 14 százalék pedig úgy véli, hogy munkája akadályozza a szakmai, családi és magánéleti egyensúlyának fenntartását. A munkahelyi stressz rövid távon gyomorfekélyt, magas vérnyomást vagy szorongásos depressziót okozhat, hosszabb távon pedig háromszorosára növeli a szív-, a koszorúér- és a daganatos megbetegedések kialakulását. Mindebben komoly rizikótényező lehet a feszült főnök-beosztott viszony, a kollégákkal való állandó versengés, az elismerés hiánya és a túl alacsonynak tartott fizetés is. A közös érdeket felismerve az európai szakszervezeti és munkáltatói szövetségek keretmegállapodás kialakítását kezdeményezték a probléma kezelésére. A stressz csökkentése, kiszűrése javítja a munkavégzés hatékonyságát, a dolgozók egészségi állapotát, ami gazdasági és társadalmi előnyt jelent. Mindez jó a kormányoknak is, hiszen így csökkenthetők például az egészségbiztosítási kiadások.
Bár a tagállamoknak nincs jogharmonizációs kötelezettségük a kérdésben, a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) elkészítette a munkahelyi stressz okainak és következményeinek feltárására, illetve csökkentésére vonatkozó javaslatát. Erről az Országos Érdekegyeztető Tanács szakbizottságában már megkezdődtek a tárgyalások, a keretmegállapodásnak októberre kell megszületnie. A MOSZ szerint a munkavédelmi törvényben, vagy önálló „stresszjogszabályban” kellene rögzíteni azokat a veszélyforrásokat, amelyek a munkavállalók egészségkárosodásához vezetnek. Emellett az egyes ágazatok, munkakörök speciális igényeihez igazodva kormányzati, minisztériumi rendeletekkel lehetne megelőzni, csökkenteni a munkahelyi stresszt. Az elképzelések között szerepelnek olyan jogilag nem kötelező megoldások is, mint ajánlás, iránymutatás és etikai kódex.