Veszélyben a föld

Felül kell vizsgálni uniós csatlakozási szerződésünk azon pontjait, amelyek a termőföldre vonatkoznak, a dokumentumban foglaltak ugyanis a magyar vidék jövőjét, az állam szuverenitását veszélyeztetik – állapította meg egy tegnapi konferencián Tanka Endre, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora. – Mivel a kormány vidékfejlesztési programjáról nem volt társadalmi egyeztetés, el kell érnünk, hogy a civil társadalom kidolgozza saját stratégiáját – szögezte le Ángyán József egyetemi tanár.

Nem történt meg az érdemi társadalmi egyeztetés a kormány által az uniónak benyújtott Új Magyarország vidékfejlesztési program megalkotásakor, pusztán a közösség elvárásának látszatra megfelelő propaganda zajlott, s a vidékiek a konkrét számokat nélkülöző brosúrát ismerhettek meg – világított rá Ángyán József fideszes országgyűlési képviselő, egyetemi tanár tegnap, a gödöllői Szent István Egyetemen megtartott konferencián. A politikus szerint amennyiben igaz lenne Gráf József földművelésügyi miniszter azon kijelentése, miszerint e program a legszélesebb körben élvezi a gazdatársadalom támogatását, úgy azt is el kellene hinnünk, hogy a 220 ezer hivatalosan bejegyzett gazdaság mintegy 80 százaléka önként lemondott a következő hétéves uniós költségvetési periódusban felhasználható mintegy 1400 milliárd forintnyi forrásról. Ez a helyzet többek között amiatt állt elő, mert úgy határozza meg az úgynevezett életképességi határt a program, hogy kizárja az uniós pénzek igénybevételéből a magyar termelők jó részét.
Ángyán József szerint az óriási uniós pénzügyi keret töredéke fordítható a vidékiek életének javítására. A politikus számokkal illusztrálva mutatott rá, hogy a források minimális mértéke jut a felemelkedést segítő tudás megszerzésére, az utánpótlás biztosítására és a gazdaság átörökítésére. Emellett megdöbbentőnek nevezte, hogy a közösség által egyik prioritásként kezelt környezetvédelemre és állatjóléti támogatásra a keret alig 0,9 százalékát szánják. Hozzátette: a hazai vidék megmaradásának alapja, ha összefog, és igyekszik rávenni kormányunkat arra, hogy a helyi közösségek érdekét képviselje.
A vidék megmaradását, az állam szuverén voltát fenyegeti a hazánk által az unióval aláírt csatlakozási szerződés termőföldre vonatkozó része – jelezte Tanka Endre, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora, aki szerint ezért felül kell vizsgálni a dokumentumot. A szakember elmondta: miközben nálunk a neoliberálisok kizárólag tőkeképző tényezőként tekintenek a termőföldre, a globális piacon olyan folyamatok mennek végbe, amelyek az államokat arra ösztönzik, hogy a földre mint saját népük önrendelkezését biztosító jószágra gondoljanak. A legfőbb kérdés jelenleg az életben maradás, az etnikai túlélés lehetősége – vélte Tanka Endre. A professzor szerint vissza kell állítani az állam alkotmányos önrendelkezését a termőföld felett, ki kell zárni a globális agrártőke spekulációit, s ezzel meggátolni a külföldi monopóliumok térnyerését. Fel kell számolni a nagybirtokok meghatározó voltát, és ismét a kis- és középbirtokokra kell koncentrálni. A professzor szerint még középtávon sem valósulhat meg Európában a közösségi szolidaritás, hiszen a régiek megtartják különállásukat, miközben az újakat a felzárkózástól megfosztják.