A júliusi időjárás akár utazásokat is keresztülhúzhat

A melegrekordokat döntögető hőhullám szinte az egész kontinenst elérte, és még mindig erősödik. A július a nyugat- és a közép-európai országokban egyaránt extrém forróságot hoz, ami a nyaralási szezonban fokozott figyelmet igényel az utazók részéről.

2025. 07. 01. 5:25
Aki júliusban kel útra, annak érdemes figyelembe venni, hogy az időjárás akár komolyabb kellemetlenségeket is okozhat.
Aki júliusban kel útra, annak érdemes figyelembe venni, hogy az időjárás akár komolyabb kellemetlenségeket is okozhat. Fotó: HELMUT FRICKE Forrás: DPA
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A június vége óta Európa nagy részén kialakult hőhullám mögött egy úgynevezett hőkupola áll, amely egy hatalmas, magas nyomású légköri képződményként „leszorítja” a forró levegőt a földfelszínre. Ez az időjárási jelenség eddig főként Nyugat-Európát sújtotta, de a modellek szerint a következő napokban tovább terjed a kontinens középső és keleti részei felé. Spanyolországban és Portugáliában már most is 45-46 Celsius-fokos hőmérsékleteket mérnek, de Franciaországban is elérheti a 43 fokot a hét elején. Németországban 38-39, az Egyesült Királyságban pedig 35 fok körüli maximumok várhatók.

A júliusi időjárás Európa-szerte rendkívüli forróságot hoz. A nyaralókra is veszélyt jelenthet a hőkupola miatti tartós kánikula és a tűzveszély.
A július Európa-szerte rendkívüli forróságot hoz. A nyaralókra is veszélyt jelenthet a hőkupola miatti tartós kánikula és a tűzveszély
Fotó: AFP

Az időjárás kiszámíthatatlan és veszélyes a nyaralás alatt

A forróság különösen megnehezíti a pihenni vágyók dolgát, hiszen a tűző napsütés és a kiszáradt környezet miatt egyre több helyen lép életbe tűzgyújtási tilalom, illetve hőségriadó. A francia Corbières régióban például már evakuálásokra is szükség volt, miután egy lakókocsiban egy parázs több tűzfészket okozott. Több útszakaszt is lezártak, köztük az A61-es autópálya egy részét, és egy kempinget is ki kellett üríteni.

A hőkupla nemcsak a szárazföldi időjárásra van hatással: a Földközi-tenger is történelmi melegrekordokat dönt. 

A Balear-szigetek és az Olaszországhoz tartozó Tirrén-tenger térségében a tengervíz hőmérséklete elérheti a 29 fokot, miközben a hosszú távú júniusi átlag 23 fok körül van. A tengerek rendkívüli felmelegedése nemcsak a fürdőzők számára jelent szokatlan hőérzetet, hanem fokozza a légköri nedvességet, ami a késő nyári és őszi időszakban súlyos viharokat és áradásokat okozhat.

Bár a hőség jelenleg főként Nyugat-Európát égeti, a meteorológiai modellek szerint a hőkupola a hét közepétől kelet felé is kiterjed. 

A legforróbb légtömegek szerdától péntekig közép- és kelet-európai országokba is elérnek, érintve például a Balkán-félszigetet, Németország középső és keleti részét, valamint a Benelux államokat is. Magyarországon, Horvátországban és Szerbiában, a Kárpát-medence területén 38-40 fokos hőmérséklet sem kizárt.

Az időjárás tehát nemcsak kellemetlenné, de adott esetben veszélyessé is teheti az utazásokat. 

A hosszú ideje tartó szárazság következtében jelentősen romlott a talaj vízháztartása is, így a mezőgazdasági területeken a hozamcsökkenés is várható. A kontinens nagy részén már az év első felében is kevesebb csapadék hullott a megszokottnál, így a hőhullám következtében a felső egy méternyi talajréteg rendkívül kiszáradt.

Tengerek, hőség, viharkockázat – az időjárás hosszú távú hatásai

A mediterrán térségben tapasztalt tengerfelszíni hőmérsékleti anomáliák egyértelműen kapcsolatba hozhatók a hőkupolával. A rendkívül stabil légköri helyzet miatt a tengerek nem tudnak lehűlni, mivel a szélcsend és a felhőmentes idő nem teszi lehetővé a vízkeveredést. Ennek következménye, hogy az Adriai-, Ligur-, és Földközi-tenger egyes pontjain 5-6 fokkal is melegebb a víz, mint az évszakos átlag. A szakértők szerint ezek a jelenségek nem csupán regionális anomáliák. A tengerek felmelegedése komoly hatással lehet a kontinens belső területeire is: 

A melegebb tengervíz több nedvességet juttat a légkörbe, amely a késő nyári és őszi viharok, áradások kialakulását segíti elő

áll a SWE elemzésében. A 2024. őszi valenciai és szlovéniai árvizek szintén ilyen tengeri hőhullámokhoz voltak köthetők. A helyi hatóságok több országban is figyelmeztetéseket adtak ki. Franciaországban narancssárga riasztás van érvényben a hőség miatt, míg Portugáliában és Spanyolországban a legmagasabb, piros fokozatot rendelték el. Az egészségügyi szolgálatok különösen az idősek, kisgyermekek, valamint a szabadban dolgozók fokozott védelmére hívják fel a figyelmet.

A Wimbledon tenisztorna idei nyitónapja is minden eddigi rekordot megdönthet, hiszen a brit fővárosban hétfőn 35 fokos hőmérséklet várható, amely meghaladja az eddigi legmagasabb, 29,3 fokos nyitónapi csúcsot.

A hőhullám, a rendkívüli tengervíz-melegedés és a fokozódó aszály együttesen komoly következményekkel járhatnak az elkövetkező hetekben. A júliusi időjárás nem csupán kényelmetlenséget, hanem valós kockázatot is jelenthet mindazok számára, akik Európában terveznek nyaralni.

Borítókép: Aki júliusban kel útra, annak érdemes figyelembe venni, hogy az időjárás akár komolyabb kellemetlenségeket is okozhat (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.