Felülvizsgálják ősszel a maffiapert

Két tárgyalási napot tűzött ki a Legfelsőbb Bíróság annak a felülvizsgálati kérelemnek az elbírálására, amelyet a kecskeméti maffiaper nyolc elítéltje nyújtott be. Az indítványban a bűnszervezet meglétét támadták a védők.

2007. 07. 04. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kecskeméti maffiaper nyolc elítéltje nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróságra (LB), amely szeptember 24-én és 25-én tárgyalja az ügyet – értesült lapunk. Felülvizsgálati eljárásban három forgatókönyv létezik: a tanács elutasítja a kérelmeket, nyilvános ülésen lehetőséget ad az érvek kifejtésére, illetve tárgyaláson bizonyítást rendel el, és azután dönt. Ez utóbbiról határozott az LB.
A bűnszervezetben elkövetett emberölés előkészülete, illetve fegyvercsempészet miatt nyolcéves szabadságvesztésre ítélt Molnár Richárd védője, Novák Péter lapunknak elmondta: ügyfelével szemben nem lehet megállapítani, hogy a bűncselekményt bűnszervezetben követte el. Ehhez ugyanis nem voltak meg a törvényben előírt feltételek. Az ötéves szabadságvesztésre ítélt Csüllög Zsigmond védője, Retteghy István is úgy vélekedett, hogy ügyfele sem volt bűnszervezet tagja. A törvény szerint legalább két bűncselekményt kell elkövetni, s a csoportban hosszabb ideje kell tevékenykedni. Ám Csüllög terhére egy bűntettet róttak fel, amelyre az ítélet szerint két hónapig készültek – magyarázta az ügyvéd.
Ismeretes: Magyarország egyik legrégebbi alvilági csoportjának vezetőit, illetve tagjait ítélte el tavaly tavasszal első fokon a Bács-Kiskun Megyei Bíróság. A bűnszervezetet az elsőrendű vádlott, Radnai László irányította, de négy vádlott-társa is vezető szerepet töltött be a csoportban. A bíróság a férfit bűnszervezet tagjaként elkövetett emberölés előkészületében társtettesként, illetve folytatólagosan elkövetett fegyvercsempészet felbujtójaként ítélte el. Ezért 12 éves fegyházbüntetést kapott. A bíróság szerint a fegyvercsempészetben a bűnszervezet vezetői közül a másodrendű Mészáros Péter és az ötödrendű Molnár Richárd is részt vett, ezért ők tíz- és nyolcévi szabadságvesztést kaptak. A harmadrendű Csüllög Zsigmondot és a negyedrendű Ferencsik Attilát csak emberölés előkészületében találták bűnösnek, ezért öt-, illetve hatéves fegyházbüntetést róttak ki rájuk. A többiek Mészáros végrehajtó csapatához tartoztak, három és tíz év közötti börtönre ítélték őket. Az egykori birkózóbajnokot, Gelénesi Nándort, illetve Molnár Richárd egykori üzlettársát, Pityinger Józsefet felmentették.
Az ítélet szerint a Radnai vezette bűnszervezet 80 ezer dolláros követelést akart az Energol-ügyben is vádlott V. Gábortól behajtani. Mivel egykori üzlettársuk nem fizetett, 2004 tavaszán elhatározták, hogy megölik. A férfi T. Tibortól kért védelmet, ezért a csoport vezetői úgy gondolták, hogy inkább őt lövetik le, így megszerzik V. Gábor tartozását, s egyben T. Tibor érdekeltségeit. Külföldi bérgyilkosokat bíztak meg a munkával. Megegyeztek az ügy koronatanújával, a szerb Szlobodan Sztojanoviccsal, illetve a hatodrendű vádlottal, Endrigo Nemettel, hogy hazájukból fegyvereket és robbanóanyagot szereznek be. Az együttműködő, gyanúsítottként szereplő K. Árpád két alkalommal tárgyalt a fegyvercsempészekkel, ezért 2800 eurót kapott. Az áru fuvarozásában Zöldi Imre és Ábrahám Zsolt segédkezett. Összesen két szállítmány érkezett Magyarországra, de az utóbbit a rendőrség Kecskeméten lefülelte. A Szegedi Ítélőtábla tavaly október elején bizonyítottnak látta az elsőfokú ítéletet, ezért nem változtatott a Bács-Kiskun Megyei Bíróság döntésén.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.