Horn Gyula mostanáig fenntartott és képviselt nézetei az 1956-os forradalomban játszott szerepéről, és ezen keresztül a forradalomról összeegyeztethetetlenek a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjével – olvasható Sólyom László köztársasági elnök miniszterelnöknek írt levelében, amelyben közölte, nem írja alá a volt kormányfő kitüntetésére vonatkozó előterjesztést. Az államfő megjegyzi, „Horn Gyula karhatalmista volta 1956-ban, és különösen akkori szerepének értékelése és vállalása a forradalom ötvenedik évfordulóján 1956 értékeiről való állásfoglalás is”. Wéber Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtófőnöke emlékeztetett rá, hogy 2006 októberében Horn Gyula a német Die Welt című napilapnak úgy nyilatkozott, hogy 1956-ban a pufajkás osztagban a törvényes rendet védte. Sólyom döntésének indoklásában leszögezi, ez a vélemény ellentétes az alkotmánynyal, annak értékrendjével, sérti azt, egy olyan magas állami kitüntetésnél pedig, mint amire Gyurcsány Ferenc javasolta a volt kormányfőt, az egész életutat szükséges mérlegelni. – Az 1956-os forradalom tagadása a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjének tagadása. A forradalmat eltipró Kádár-rendszer és a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendje viszont egymással össze nem egyeztethető – szögezte le Sólyom László, emlékeztetve a miniszterelnököt, Horn Gyula 1956–1957-ben karhatalmi alakulatban szolgált.
Meghatározó szocialista politikusok szerint Gyurcsánynak „körültekintőbben” kellett volna eljárnia előterjesztésekor. Úgy vélik, a miniszterelnök előzetesen informálisan megkérdezhette volna a köztársasági elnököt, mi a véleménye javaslatáról, hogy az MSZP-ben egyébként elismert és nagyra becsült Horn Gyulának ne kelljen ilyen „méltánytalanságot” elviselnie, különösen most, 75. születésnapja közeledtével. Az MSZP-ben egyébként ennek ellenére „nagy a felháborodás” Sólyom döntése nyomán.
– Horn Gyula kitüntetésének ügyében nem változott a véleményem a korábbiakhoz képest – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Gyurcsány Ferenc. Hozzátette: fontosabb az út, amelyet az ember bejár, mint annak a kiindulópontja. Gyurcsány szerint önmagában az a tény, hogy 1994-ben bizalmat kapott a választópolgároktól Horn Gyula, valamint a parlament kétharmados többséggel miniszterelnökké választotta, elégséges érv amellett, hogy ’56-os múltja ne legyen mérvadó egy állami kitüntetés odaítélésekor. Nem kíván a tervezett kitüntetésével foglalkozni Horn Gyula, aki azonban az MTI-nek szerdán adott interjújában leszögezte: őt nem tudják megalázni, de nem is engedi, hogy bárki megalázza. – Az ország tele van problémákkal, bajokkal, nem Horn Gyula kitüntetése a legfontosabb kérdés – szögezte le a politikus. A volt kormányfő arra kitérő választ adott, hogy a miniszterelnök szólt-e neki, mielőtt felterjesztette a kitüntetésre, szerinte ez nem lényeges kérdés. Az MSZP hivatalos álláspontját Varga László képviselő, a Fiatal Baloldal elnöke ismertette, hangsúlyozva, az államfői döntés csak „pártpolitikai alapon” értelmezhető, „magyarként, európaiként nem”. Úgy vélte, abban nem a nemzet egységét képviselte Sólyom László, hanem a politikai megosztottságot.
Prominens vendégek. Nagyszabású ünnepségen köszöntik a 75 éves Horn Gyulát a budai Várban pénteken. Az eseményre 300 vendéget várnak, azon a tervek szerint részt vesz Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő és Hans-Dietrich Genscher, Németország egykori külügyminisztere, valamint a Horn-kormány tagjai is.
Brüsszel ezt nem látja, a migránsok miatt romlik a közbiztonság
