A migránstáborok nem jelentenek sem biztonsági, sem humanitárius megoldást, hanem problémák és instabilitás forrásai – nyilatkozta Nemanja Davidovics, a Boszniai Szerb Köztársaság elnökének tanácsadója. Szavai jól tükrözik azt a növekvő aggodalmat, amely az ország vezetőit és lakosságát egyaránt jellemzi. A migránsok miatt egyre nagyobb a félelem a balkáni országban.
A helyzet súlyosságát jól mutatja egy nemrégiben történt incidens Gradiskában, ahol afgán bevándorlók egy csoportja pakisztáni migránsokat rabolt el.
A különböző etnikai és kulturális hátterű migránsok között is feszültségek alakulhatnak ki, ami további biztonsági kockázatokat jelent.
Predrag Tyeranity, a Banja Luka-i Egyetem Biztonsági Karának dékánja így fogalmazott:
Olyan emberekről van szó, akik különböző kultúrákból, különböző etnikai csoportokból származnak. Egymással is konfliktusba kerülnek, és gyakran a környéken élő állampolgárok is zaklatásnak vannak kitéve. A bűncselekmények száma is megnövekedett, amióta a migránsok megérkeztek Bosznia-Hercegovinába.
A migránsok miatt nő a bűnözés
A statisztikák is alátámasztják a probléma súlyosságát. 2017. január 1. és 2023. május 31. között a Boszniai Szerb Köztársaság területén a rendőrség 40 150 illegális bevándorlót azonosított, 60 százalékuknak semmilyen dokumentuma nem volt.
Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, hiszen a valós számok ennél jóval magasabbak lehetnek.
A helyzetet tovább bonyolítja Nagy-Britannia és az Európai Unió egyes országainak terve, miszerint 50 000 menekültet deportálnának a Nyugat-Balkánra, írja a szerb sajtó. Radovan Kovacsevics szerb képviselő így kommentálta a helyzetet:
Olyan emberekről van szó, akiknek gyanús a múltja – vajon terrorszervezetek, paramilitáris csoportok vagy bűnözői csoportok tagjai voltak? Olyan emberekről van szó, akik nem tudnának átmenni Nagy-Britannia biztonsági ellenőrzésén.
A Boszniai Szerb Köztársaság határozottan elutasítja a menekülttáborok létesítését a területén, és ellenzi Nagy-Britannia legutóbbi kezdeményezését, hogy Bosznia-Hercegovina menekültközponttá váljon.
A helyzet különösen súlyos az Una-Szana kantonban, ahol évek óta a mindennapok részévé vált a migránsokkal való együttélés. A szerb lakosok is megtapasztalták ennek nehézségeit. Nemanja Davidovics hangsúlyozta:
A Szerb Köztársaság nem engedheti meg, hogy területén bármilyen menekülttábort nyissanak. A Szerb Köztársaság polgárai nem fizethetik a hibás migrációs politikák árát.
A probléma megoldása egyre sürgetőbbé válik, hiszen az illegális bevándorlók számának növekedésével párhuzamosan nő a feszültség és a biztonsági kockázat is. A helyi hatóságok igyekeznek fellépni az illegális bevándorlás ellen, de erőforrásaik korlátozottak.
Nemrégiben Ilidzsában 72, Szarajevóban pedig 45 illegálisan tartózkodó migránst találtak magánházakban.
A Szerb Köztársaság Belügyminisztériuma folyamatosan dolgozik a helyzet kezelésén. Az elmúlt években 161 jelentést nyújtottak be az illetékes ügyészségeknek 237 személy ellen illegális bevándorlással kapcsolatos ügyekben. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, hiszen a tényleges számok ennél jóval magasabbak lehetnek.
Bosznia-Hercegovina és különösen a Szerb Köztársaság vezetői hangsúlyozzák, hogy elsődleges céljuk saját állampolgáraik védelme és az ország stabilitásának megőrzése. Van is dolguk bőven.
A trebinjei határrendészeti egység tagjai a minap két bosznia-hercegovinai állampolgárt tartóztattak le, miután 24 külföldi állampolgár csempészésén kapták őket.
A hatóságok két különálló migránscsoportot észleltek a montenegrói határon. A rendőrök megállapították, hogy két bosznia-hercegovinai személy érintett az embercsempészetben, akiket az ügyész utasítására letartóztattak. A migránsok Bangladesből és Pakisztánból érkeztek. Az ügyben folyamatban van a nyomozás.
