Bíráltak a határon túli magyarok

(Pozsony) Meg kell teremteni a letelepedést nem szolgáló kettős állampolgárság elnyerésének a lehetőségét, illetve meg kell könynyíteni a nemzeti vízumhoz jutás feltételeit – áll abban a nyilatkozatban, amelyet a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma, az úgynevezett kis Máért résztvevői fogadtak el a szombaton Párkányban tartott konferenciájukon.

A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja által szervezett, több mint egyéves szünet után összehívott tanácskozáson 15 határon túli magyar szervezet képviseltette magát.
A párkányi találkozó résztvevői egységesen ítélték el az olyan jelenségeket, mint a romániai magyar politikusok ellen folytatott, kitalált vádakra épülő eljárások, a vajdasági magyarverések, a kárpátaljai magyar oktatásügy ellen irányuló ukrán törvénymódosítás, de szót emeltek a pozsonyi Pátria Rádió és a révkomáromi Selye János Egyetem gazdasági ellehetetlenítése ellen is.
A fórumon több kifogást megfogalmaztak a Szülőföld Alap működését illetően is. A határon túli magyarok azt szeretnék, hogy az alap által támogatásra kiválasztott projekteket alapvetően ők maguk határozhassák meg, mert jelenleg erre alig van befolyásuk.
*
A fórum képviselői jelezték: a határon túli magyarság életét kísérő negatív jelenségekről nem csak az érintett országok kormányát tájékoztatják, az RMDSZ és az MKP – felhasználva uniós kapcsolatait – brüsszeli fórumokon is kifogást emel majd. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a nemzeti kisebbségek fennmaradása szempontjából elengedhetetlenül fontos a kisebbségi önkormányzati rendszerek – a különböző autonómiaformák – minél teljesebb megvalósulása, amit az EU tagországaiban alkalmazott gyakorlat is igazol. A határon túli magyar szervezetek ezért elvárják a magyarországi alkotmányos intézményektől az ilyen jellegű kezdeményezések támogatását.
Először voltak jelen a konferencián a muravidéki magyarok vezetői, de ott voltak Párkányban az Egyesült Államokban és a Nyugat-Európában működő magyar szervezetek képviselői is. Az Országgyűlésben készülő nemzetstratégia kapcsán a résztvevők által aláírt nyilatkozat arra kéri a magyar pártokat, hogy olyan dokumentumot fogadjanak el, amelyik a Kárpát-medencén kívül élő magyarokat is a nemzet részeként kezeli.
A Szülőföld Alap kapcsán a fórumon részt vevő szervezetek hangot adtak annak az igényüknek is, hogy újra működhessenek a szakmai kuratóriumok, amelyek az Illyés Közalapítvány munkáját segítették, s a pénzforrások elosztásakor ezek döntése legyen a kiindulási pont.
A kis Máért arra kérte a magyar kormányt, hogy minden jogi lehetőséget és az Európai Unióban alkalmazott módszert használja fel arra, hogy az ország schengeni övezethez való csatlakozása után ne alakuljon ki újabb vasfüggöny, amely megnehezítené a Kárpát-medencében élő magyarok kapcsolattartását az anyaországgal és egymással. Emlékeztették a magyar kormányt arra, hogy az EU alapító országai és a schengeni övezet tagjai – például Franciaország és Nagy-Britannia – jelentős kedvezményeket ad a határon kívül élőknek a beutazásra.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke elmondta, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának szeptemberi plenáris ülése után nemzetpolitikai törvény benyújtását tervezi az ott elfogadott koncepció alapján.