Most már a GKI is pesszimista

Nem tarthatók a magyar gazdaság fejlődésére vonatkozó év eleji prognózisok – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb jelentéséből. A kutatóintézet szerint a gazdasági növekedés kisebb, az infláció és a munkanélküliség viszont nagyobb lesz az előzetesen vártnál.

Egy hónappal ezelőtt kiadott előrejelzéséhez képest jelentősen rontotta a magyar gazdaság növekedésére és az inflációra vonatkozó prognózisát a GKI Gazdaságkutató Zrt. A kutatók ezzel gyakorlatilag követték a többi intézetet és elemző központot, amely a második negyedéves GDP adat tükrében már úgy látja: a megszorítások a korábban vártnál jobban visszavetik a magyar gazdaság fejlődését.
Mint az Erste Bank közreműködésével készült jelentés megállapítja, a gazdaság növekedési üteme a korábban jobban lassul, az infláció emelkedése viszont erőteljesebb lesz. A mostani prognózis az idei év átlagában 2,5 százalékos bővülési ütemmel számol, ami jelentős romlást jelent az egy hónappal korábbi 3,2 százalékos iramhoz képest. A második negyedéves fékeződés hátterében a kutatók szerint a mezőgazdasági és az építőipari termelés, valamint a kiskereskedelmi forgalom visszaesése és a beruházások első félévi stagnálása áll. A legdinamikusabb ágazat ugyan az ipar maradt, de idén ez szinte kizárólag a kivitelnek volt köszönhető. Ez ugyanis az első fél évben csaknem 16 százalékkal nőtt, ám a belföldi értékesítés már csupán egy százalékkal bővült, a fogyasztási cikkek belföldi eladása pedig négy százalékkal visszaesett. Az infláció tekintetében szintén borúlátóbb az előrejelzés: a GKI éves átlagban – a júliusban közzétett 7 százalékkal szemben – most már 7,5 százalékos pénzromlási ütemre számít. A szakemberek szerint az infláció mérséklődését nehezíti a mezőgazdasági termelői árak – részben a kedvezőtlen időjárás okozta rossz hazai termés, részben a mezőgazdasági termékek energetikai hasznosítása és a gyorsan növekvő ázsiai fogyasztás okozta világpiaci keresletnövekedés következtében – tapasztalt megugrása. A decemberre a korábbi 4,8 százalék helyett a kutatók 5,5 százalékos fogyasztóiár-emelkedést várnak. Ez amilyen rossz az egyszerű fogyasztóknak, olyan nem várt segítség az államkasszának. A GKI szerint ugyanis az áremelések és a vártnál némiképpen nagyobb bruttó keresetnövekedés olyan többletbevételekhez juttatja az államot, amik némiképp csökkentik az alacsony gazdasági növekedésből fakadó költségvetési többlethiányt.
A rosszabb gazdasági teljesítmény és a magas infláció miatt nem meglepő, hogy a kutatók a jegybanki alapkamat csökkentésének megtorpanására számítanak. Év végére az intézet 7 százalékos kamatot jelez előre, ami fél százalékkal magasabb a júliusban jósoltnál.
A tavalyi 7,5 százalék után idén 7,8 százalékos munkanélküliséget prognosztizál a GKI, főként a pedagógusok körében várható elbocsátások miatt.