Mindenből kevesebb. Tavaly az előző évinél mintegy öt százalékkal kisebb területen, 2,8 millió hektáron, 41 százalékkal kevesebb, 9,6 millió tonna gabona termett Magyarországon – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal tegnap közzétett, a fontosabb növényi kultúrák 2007-es előzetes terméseredményeit összefoglaló gyorsjelentésében. Kukoricából 2006-hoz képest több mint ötven százalékkal kevesebb került a magtárakba. A termésmennyiség a cukorrépánál közel 32 százalékkal, a burgonya esetében öt százalékkal csökkent, repcéből – amit 53 százalékkal nagyobb területen vetettek – viszont több mint 46 százalékkal nőtt. Napraforgóból a tavalyinál 4,3 százalékkal kisebb területről egymillió tonnát takarítottak be, ez 11,7 százalékkal kevesebb, mint 2006-ban. Burgonyából az előző évinél 13 százalékkal nagyobb szántóföldi területről, 12,7 százalékkal alacsonyabb termésátlag mellett, összesen 536 ezer tonnát takarítottak be. (D. Z.)
Természeti katasztrófák és a kormányzat elhibázott agrárpolitikája miatt a vidéki élet minőségének drasztikus romlásával, elhúzódó válsággal és a fogyasztókat sújtó magas húsárral kell szembenézni – szögezte le a hajdú-bihari gazdakörök közgyűlésén tegnap elmondott évértékelő beszédében a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke. Jakab István rámutatott: a kormányzat semmit sem tett a vidéki emberek életminőségének javításáért, a valódi intézkedéseket kommunikációval helyettesítette. – Nem igaz az a kormányzati állítás, hogy a növénytermesztők egységesen jó évet zártak volna. Ahol az aszály miatt nem volt termés, ott mit sem ért a magas gabonaár – hangsúlyozta a Magosz elnöke. Hozzátette: az állattartóknál a kormányzatnak nem sikerült megállítani az ágazat mélyrepülését, a sertéstartók esetében pedig egyenesen tragikus a helyzet. A szerényebb lehetőségű, földet nem birtokló gazdaságok már ott tartanak, hogy kénytelenek felszámolni az állományt. Ennek következtében a magyar sertéslétszám harminc százaléka ma már a vágóhidakon van, ez pedig nem más, mint az értékes hazai génállomány elpazarlása. Jakab kitért arra is, hogy a kormányzat nem készült fel időben arra, hogy 2007 áprilisa után megszűnnek a nemzeti támogatások, későn nyújtotta be az új szabályozásról szóló tervezetét az unióhoz, ami miatt újabb hátrányokat szenvedtek az állattartók. A válságot tartósítja a hosszú távon magas gabonaár, ezért 2008-ban drasztikus húsáremelkedéssel kell szembenézniük a magyar fogyasztóknak.
Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója kiemelte: az állami földek értékesítésére kiírt pályázatok nagy számban gyanús eladásokat tesznek lehetővé. Egyre világosabban látszik, hogy a szocialisták egy szűk baráti körnek játszszák át a földeket, illetve olyan spekulánsoknak, akik nem akarnak gazdálkodni, pusztán a külföldiek elleni tilalmak 2011-es feloldására várnak.
Örvendi László hajdú-bihari gazdaköri elnök kifejtette: az áfatörvény módosításába rejtve a paraszti gazdaságok szemérmetlen ellehetetlenítése folyik. Felháborítónak nevezte, hogy adószám kiadásáig az őstermelők nem tudják eladni túltartott sertéseiket, marháikat, mert a felvásárlók adószám híján nem veszik át tőlük az árut. – A négy elemit végzett, nyugdíj mellett gazdálkodó idős emberek bizonyosan nem lesznek képesek elektronikus adóbevallást készíteni. Ráadásul a munka feltorlódása miatt március előtt nem várható az adószámok kiadásának befejezése – mondta Örvendi.
