Beköszöntött a nagyböjti időszak

Megkezdődött tegnap a nagyböjti időszak a keresztények számára. E húsvétra felkészítő negyven nap a katolikusoknak étkezési korlátozásokat is jelent, de abban közös a katolikus és a protestáns felfogás, hogy a lelki töltet – bűnbánat, kereszthordozás, rászorulók felé fordulás – elengedhetetlen a böjt lényegének megragadásához.

Hamvazószerda volt tegnap, a nagyböjti időszak első napja. E napon, valamint Krisztus kereszthalála napján, nagypénteken a katolikus egyház arra kötelezi tagjait, hogy a legfeljebb háromszori étkezés során csak egyszer lakjanak jól. Ugyancsak a böjti fegyelem része, hogy ezen a két napon, továbbá a böjti időszak többi péntekén ne fogyasszanak húst. Vannak természetesen olyan katolikusok, akik ennél szigorúbb böjtöt tartanak negyven napon keresztül. A protestáns egyházakban, például a reformátusoknál nincs egyértelmű, kötelező jellegű kegyességi útmutatás az étkezési böjtre nézve. Tény azonban, hogy sokan közülük nem fogyasztanak húst nagypénteken. Ám katolikusok, protestánsok egyaránt vallják, hogy ez idő tájt nagyban figyelembe kell venni Istennek az Izajás (Ézsaiás) ószövetségi próféta könyvében található intését. Eszerint az Úrnak olyan böjt tetszik, amikor leoldjuk a másokra rakott lelki bilincseket, segítünk a szűkölködőkön akár étellel, akár adománnyal, és gyakoroljuk a vendégszeretetet.
De vajon mennyire tartják be a katolikus hívek a szó eredeti értelmében vett étkezési böjtöt? – Nagyon meggyengült a böjti fegyelem az utóbbi időben, az egyház világos útmutatása, tanítása ellenére – ismertette tapasztalatát a Magyar Nemzetnek Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek tegnap. Megjegyezte, a mai világ a fogyókúrát természetesnek veszi, vagyis akceptálja, ha valaki ilyen indokkal utasít el ételt, de kineveti azt, aki böjtölésre hivatkozik. A katolikus egyházi vezető hangsúlyozta a táplálék böjtszerű megvonásának azt a jó hatását, hogy távolít a kor hedonista szemléletétől, attól a téveszmétől, hogy az a miénk, amit megeszünk. Felhívta a figyelmet arra is, hogy vannak olyan önmegtagadási lehetőségek, amelyek felérnek a böjttel. Ilyen például a türelem a frusztrált világban, a megbocsátásra való készség, a fegyelmezettséghez való ragaszkodás a rossz minták ellenére, akár az autóközlekedés során. A lemondás egyik fajtája lehet a munkahelyen, ha nem veszünk részt az egymás rossz színben való feltüntetésében. Bábel Balázs arra is buzdított, hogy a böjtölő vállalja a felebaráti szeretet áldozattal járó konzekvenciáit is. – Mi a böjtünkkel Istent szólítjuk meg, és az önmegtagadással elismerjük bűneinket – összegzett a kalocsa–kecskeméti érsek. Nyilatkozatát kiegészítette azzal, hogy a két magyar jezsuita szerzetes nemrég lezárult, hazafias aggodalmából származó radikális böjtje sem előzmények nélkül való. Felidézte, hogy az 50-es évekbeli gyermekkorának egy részét Gyónon, Zlinszky János alkotmánybíró édesapjának házánál töltötte, aki befogadta az ő sokgyermekes családjukat. A néhai Zlinszky János rendszeresen kenyéren és vízen élve böjtölt a magyarságért – említette Bábel Balázs.