Leginkább az olcsóságukról híres diszkontokban és szupermarketekben népszerűek a hazánkban egyre inkább hódító saját márkás termékek. Ezeknek kétharmada élelmiszer, egyötöde testápoló, míg a többi tisztítószer, s valamennyi az üzlet által elnevezett, egyforma márkajelzéssel – a Coránál például Winny, a Metrónál Aro –, egyencsomagolásban sorakoznak a boltok polcain. Méghozzá egyre több áruházban, hisz a Nielsen adatai szerint tavaly a teljes forgalmon belül 18-ról 20 százalékra emelkedett a saját márkás termékek eladása.
Magyarországon a legfrissebb adatok szerint változatlanul az állateledelek körében viszik a prímet a saját márkák. Ezután következnek a háztartási papíráruk, a gyorsfagyasztott élelmiszerek, a babaápolási kellékek, a gabonapelyhek, a müzlik és a száraz élelmiszerek. Nemzetközi összehasonlításban a saját márkás áruk piaci részesedése ezzel együtt az unió egész területén is évről évre növekszik, hazánk jelenleg az európai mezőny alsó harmadába tartozik.
A saját márkás termékeket inkább a többgyermekes, alacsonyabb egy főre jutó jövedelemmel rendelkező háztartások részesítik előnyben. A Gfk Hungária Piackutató Intézet szerint csupán a kiemelkedően magas jövedelemmel rendelkezők érzik úgy, hogy a saját márkák alacsonyabb ára mögött gyatrább minőség áll. A piackutató megállapítja: a megszorításoktól spórolóssá vált családok egyre inkább az olcsó termékeket keresik a polcokon. Emiatt 2007-ben már
az élelmiszer-kereskedelemben is megállíthatatlanul törtek előre a többnyire ismeretlen gyártótól származó, olcsó áruk. Tavaly év végére 76-77 százalékra apadt a magyar eredetű élelmiszerek részaránya, pedig két éve még 90-93 százalékos volt ez a ráta.
– Napról napra nő a saját márkás termékek részesedése a Lidl-áruházakban, az értékesített meny-nyiség rövid idő alatt közel a másfélszeresére emelkedett – tudtuk meg a diszkontlánc marketingigazgatójától. Horváth Tamás elmondta: a beszállítók nagyrészt a már ismert márkatermékek gyártói. Ezek többsége a német láncnál nem magyar, hanem külföldi, de akad a saját márkás kínálatban hazai termelő portékája is. – Rákényszerülünk külföldről behozni a termékeket, mert Magyarországon jó néhány terméknek nincs gyártója, vagy esetleg nem honos a termék – mondta Horváth Tamás.
A saját márkák világszerte hódítanak, magyarországi elterjedésük is összhangban van a nemzetközi trendekkel. Ám tőlünk nyugatabbra sokkal jobban odafigyelnek a minőségre – mondta lapunknak az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének ügyvezető elnöke. Boródi Attila szerint az árakra a magyarok a legérzékenyebbek a térségben. Az elnök szerint viszont az olcsó, saját márkás termékek minősége sok esetben megkérdőjelezhető. Ráadásul az ismert márkák gyártóit az üzletláncok beruházási és rezsiköltségei is terhelik, a saját márkákat pedig nem, vagy csak sokkal kisebb mértékben. Vannak olyan külhoni láncok, amelyek előnyben részesítik az anyaország termékeit a magyarokkal szemben, ezért inkább határainkon túlról importálják a saját márkás árut a polcokra. Ezek főként a német érdekeltségű áruházak, s jellemzően tejet, sajtot, joghurtot hoznak be kintről. A boltok gyakran hivatkoznak arra, hogy a magyar alapanyag drágább. Való igaz – ismerte el Boródi Attila –, a határon túli termelők számára kedvezőbbek a külföldön honos nemzeti agrártámogatási rendszerek, ezért tudnak olcsóbban szállítani az áruházakba. Ezenkívül még sok készletleértékelésből származó élelmiszer is bejön az országba.
origo.hu
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő
