Gulya-ügy: átírnák a lobbitörvényt

A Gulya-ügy is rávilágít arra, hogy hazánkban a lobbitevékenység meghatározó része nem átlátható módon történik, ezért a Public Affairs Tanácsadók Szakmai Szövetsége (PATSZ) javaslatot küldött Draskovics Tibor igazságügyi miniszternek a másfél éve hatályban lévő lobbitörvény módosítására.
A szervezet rámutat: bár tudomásul veszik a Központi Igazságügyi Hivatal vizsgálatának megállapítását, miszerint nincs bizonyíték arra, hogy a Gulya Andráshoz köthető Geuronet Bt. közpolitikai döntést befolyásolt volna a MÁV Cargo eladásának ügyében, ugyanakkor úgy látják, az eltelt másfél év gyakorlati tapasztalatai alapján a lobbitörvény módosításra szorul. A PATSZ szerint mára világossá vált, hogy a törvényalkotók nem érték el céljukat a jogszabállyal, amelynek előírásai nem életszerűek. A tanácsadók szakszövetsége hangsúlyozta: a jogszabály megváltoztatása „önmagában nem jelenthet teljes körű megoldást a hiányosságok megszüntetésére, ezért célszerű volna megfontolni a lobbisták köztestületi tagságának kötelezővé tételét, a lobbitevékenységet végzők kamarájának létrehozását is”. A közlemény emlékeztet: éppen a PATSZ volt az, amely februárban a Központi Igazságügyi Hivatalhoz fordult a MÁV Cargo eladásának ügyében, kérve, vizsgálják meg, a Geuronet Bt. ténykedése a lobbitörvény hatálya alá tartozott-e.
A lobbisták hivatalos jegyzékében nem szereplő Gulyához köthető Geuronet a MÁV Cargo privatizációja közben bukkant fel, és állítólag az osztrák vevőaspiráns érdekében lobbizott a gazdasági tárcánál. Végül Gulya megbízója, a Rail Cargo Austria lett a befutó, a Geuronet pedig sikerdíjként 1,6 milliárd forintot kapott. Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda március óta befolyással üzérkedés gyanújával nyomoz.