Több évtizedes szakmai tapasztalattal a háta mögött miként látja a magyar turizmus jelenlegi helyzetét és kilátásait?
– Az ágazat teljesítményét értékelő hivatalos beszámolók döntő többsége kommunikációs technikák bravúros teljesítménye, miközben a valós helyzet ennél árnyaltabb. A tény az, hogy Magyarország jelentős mértékben veszített a nemzetközi turizmusban betöltött korábbi kiemelkedő szerepéből, és „elment mellettünk a történelem”. Hiba volt, hogy a nyolcvanas évek beutazóboomjából származó tetemes bevételeket nem forgatatták vissza, és az sem mindegy, hogy a Széchenyi-terv turisztikai pályázatainak leállításával megtört a pozitív irányú fejlődés. Ráadásul mostanáig csak kismértékben sikerült kiaknázni az uniós csatlakozásban rejlő előnyöket, arról nem beszélve, hogy a gyenge gazdasági környezet kedvezőtlen impulzusokat ad a turizmusnak.
– Pedig a GDP 9,5 százalékát termelő, négyszázezer embert foglalkoztató magyarországi turizmust a jelenlegi kormány is húzóágazatnak kiáltotta ki többször is.
– A rekordösszegű államadósság, az alacsony gazdasági növekedés, a növekvő infláció és a magas államháztartási hiány mellett számos további tényező befolyásolja idegenforgalmunk alakulását. Így például hatással van az erős forint a külföldi beutazásra, a restriktív gazdaságpolitika a turizmusra fordítható állami támogatás mértékére, valamint a turisztikai beruházások magas hitelkamatai és a releváns állami vagyon külföldi értékesítése (mint például Budapest Airport, Malév, MÁV Cargo) is visszavetette a lendületet. Az állam eközben jelentős mértékben növeli az elvonásokat, és látványosan kivonul a turizmus számára elengedhetetlen közösségi szolgáltatások területéről. A turizmus motorját jelentő mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) ráadásul alulpreferáltan és túladóztatottan működnek, fokozatosan elveszítik korábbi piaci pozícióikat. A szállásszolgáltatás adókulcsa 12, majd 15, végül 20 százalékra emelkedett, ami nemzetközi összehasonlításban az egyik legkedvezőtlenebb. Jelenleg a kkv-szektor a pályázati pénzekből is jóval kisebb arányban részesedik, mint a multinacionális cégek, annak ellenére, hogy szerepük a turizmusban, a vendéglátásban, a családi vállalkozások fenntartásában és általában a hazai foglalkoztatottság alakulásában meghatározó.
– Mit mondanak a statisztikák?
– Az UNWTO, a turisztikai világszervezet jó konjunktúrát, hat százalék körüli növekedést jelez a nemzetközi turizmusban. Több forrás konszolidálódott gazdaságokról, a számunkra jelentős partnerországok turistaköltésének emelkedéséről számol be, s külön kiemelendő a kelet-európai konkurens fogadóországok beutazóforgalmának dinamikus növekedése. Magyarország viszont a nemzetközi versenyképességi lista 33. helyén szerepel, részesedése az európai turistaforgalomból 2,1-ről mostanra 1,5 százalékra csökkent, s hajdani térségi vezető szerepének már jó ideje búcsút kellett mondania. A magyar turizmus 2007-ben lényegében stagnált, mert gyenge eredmények és a forgalom kedvezőtlen átrendeződése jellemezte. Egyrészről a tetemes állami támogatás dacára kifulladt a belföldi forgalom korábbi növekedési dinamikája, másrészről nem sikerült pótolni a külföldi vendégéjszakák 2006-ban bekövetkezett földcsuszamlásszerű piacvesztését. Jól mutatják ezt devizabevételeink is, amelyek a rendelkezésre álló 2006-os MNB-adatok szerint ugyanis 800 millió euróval maradnak el a 2001-es értéktől, s ezen a tavalyi év csekély bevételnövekedése alig változtat.
– Ezek szerint nem túl hatékony a nemzeti turizmusmarketing sem?
– Elismerve a költségvetés szerény voltát, sokakkal ellentétben, mégsem azt tartjuk a hazai turizmusmarketing legnagyobb problémájának. A turisztikai országkép a hangzatos szlogenek ellenére kidolgozatlan, továbbra sem tudható, hogy mitől javulna ez a korábbiakban számos melléfogást elszenvedett terület, mitől változik a hagyományos külföldi piacok eróziója, vagy a Balaton sokadik újrapozicionálása mikor jár végre kézzelfogható eredménnyel a beutazásban. Az országkép javítását a hazai termékek, szolgáltatások, fogadási feltételek javításának kellene megelőznie. Öngól, ha a költséges kampányokkal idecsalogatott turisták csalódottan távoznak, és odahaza kedvezőtlen tapasztalataikról számolnak be. Elgondolkodtató az is, hogy a New York Times közelmúltban publikált, 2008. évre ajánlott 53 turisztikai célpontot tartalmazó listáján egyetlen magyar úti célként Tokaj az utolsó előtti helyen szerepel, míg Hvár szigete és Prága az első tizenöt helyen belül található. Magyarországról vagy Budapestről szó sem esik. Ez mutatja valójában a sokat emlegetett turisztikai ország és városkép jelenlegi helyzetét.
– Ez azért is furcsa, mert a magyar főváros egyedülálló fekvése, gazdag kultúrája, valamint történelmi fürdői okán méltán tarthatna igényt Európa egyik legkeresettebb turisztikai célpontjának címére. Ennek ellenére Budapest több százezer külföldi vendégéjszakát veszített tavalyelőtt.
– Budapest turisztikai kínálatunk meghatározó, első számú, nemzetközi versenyképességű terméke. A hasonló pozícióban lévő kelet-európai fővárosok forgalmának összehasonlítása tanulságos, Budapest ugyanis szinte valamennyi mutatójával sereghajtó. A legsúlyosabb okok erre a városüzemeltetés örökzöld problémái, amely címszavakban: köztisztaság, város- és utcakép, homlokzatok, utak állapota, aluljárók szubkultúrája, közbiztonság, felújítások összehangolatlansága, graffitik, csikkek, hajléktalanok, kéregetők, szórólaposok, utcai és alkalmi árusok, parkolás, illemhelyek hiánya és állapota, burjánzó gaz, lepusztult tömegközlekedés, falragaszok, telefonfülkék állapota, mindenütt gazdátlanság, kontrasztosság, az esztétikus környezet, turisztikai miliő hiánya, a szolgáltatók, a lakosság nyelvtudása. A turizmuspolitikai döntésekből pedig hiányzik annak a megértése, hogy a turisták a városban tapasztaltakról vonják le a konzekvenciákat. A külföldi ugyanis ma nem zárható turistaskanzenekbe, és az sem érdekli, hogy a főváros 23 kerülete önálló életet él-e, vagy hogy a hiányos ellenőrzés miatt burjánzik a nagyvárosi folklór az utcákon. Fejlesztési vonatkozásban Budapesten régóta hiányzik a „Duna gyöngyszeméhez” méltó turisztikai városközpont, a színvonalas repülőtéri gyorsvasút, egy korszerű látogatóközpont, nemzetközi autóbusz-parkoló, egy nagy kapacitású kongresszusi központ, nemzetközi hajókikötő, de a történelmi fürdők többségének állapota, környezete aligha igazolja vissza maradéktalanul a fürdővárosi rangot. Éppen ezért a magyar turizmus helyzetének javítására időszerű egy problémacentrikus helyzetértékelés és tisztán szakmai-cselekvési program kidolgozása, majd felelősök és határidők megjelölésével annak maradéktalan, következetes végrehajtása.
origo.hu
Csurka Istvánnak mindenben túl korán volt igaza - az író-politikusra emlékeztek a Terror Háza Múzeumban
