A mai iráni politikai berendezkedés alapjai az az 1979-es iráni iszlám forradalomhoz vezethetők vissza. Addig a pontig monarchikus berendezkedésű országról beszélhetünk.
Reza Pahlavi volt az utolsó sah, akinek megdöntötték a szekuláris rendszerét egy alulról szerveződő iszlám forradalom keretében és utána egy nagyon sajátos politikai berendezkedése lett Iránnak, az úgynevezett iszlám köztársaság
– mondta el lapunknak Csicsmann László, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
A forradalomtól a mai Iránig
– Ebben iszlám és nyugati típusú köztársasági jegyeket is látunk. Iránnak például van alkotmánya és elnöke, viszont a síita iszlám kiemelt szerepet játszik ebben a rendszerben. Iránban a lakosság mintegy 90 százaléka a síita iszlám követője, és a forradalom meghatározó vezetője, Khomeini ajatollah eszménye alapján egy olyan vallástudósnak kell állnia az ország élén, akit egy meghatározó testület választ, mondta a szakértő.
Egy megfelelő vallási ranggal, egy nagy ajatollahi ranggal rendelkező ember lehet ez csak. 1979-től haláláig Khomeini ajatollah volt ez a személy, majd utána mindmáig a most már 86 éves Ali Hamenei ajatollah tölti be ezt a legfőbb vezetői pozíciót.
Iránban az alapvető kérdés, hogy ki örökli és hogyan folytatódik ez a rendszer. Van parlament és rendszeres választásokat is tartanak, emellett elnöke is van az országnak Maszúd Peszeskján személyében, azonban fontos látni, hogy az alapvető kérdésekben Ali Hamenei, tehát a legfőbb vezető hozza meg a döntéseket
– hangsúlyozta Csicsmann László.
Ebben az értelemben egy hibrid rendszernek szoktuk tartani az iráni iszlám köztársaságot.
Mi történne Ali Hamenei halála után?
A szakértő arról is beszélt, hogy levegőből rezsimváltást nem szoktak végrehajtani, az általában szárazföldi akciókkal történik inkább vagy belső lázadással.
Ennek a jelei Iránban jelenleg nem igazán látszódnak, de azt tudni kell, hogy ez nem egy egyszemélyes rendszer. Ez egy jóval intézményesültebb rendszer, aminek az alapjait a már említett 1979-es forradalommal rakták le
– tette hozzá.
Amennyiben végeznének azonban Ali Hamenei vezetővel, az egy nagyon súlyos helyzetet teremtene, és az iráni vezetés most arra figyel nagyon, hogy egyrészt válaszokat adjon Izraelnek, próbálja uralni a narratívát, hogy pontosan mi is történik. Próbálja csökkenteni a katonai csapásoknak a jelentőségét, az izraeli támadás jelentőségét és jelentős iráni ellenállásról beszélnek.
Csicsmann László ennek kapcsán arról is szólt, hogy autoriter rendszerként próbálják elfojtani azokat a megmozdulásokat, amelyek esetleg a rendszer ellen vannak.
Most a rendszer oldalán vannak tüntetések, amiket a rezsim maga szervez, amik kifejezetten Izrael-ellenes tüntetések. Nem látjuk azt, hogy most Iránban pontosan mi a helyzet, de az biztos, hogyha a háborús konfliktus lezárul, akkor a rezsim a jelenlegi formájában nem tud fennmaradni, hanem valamilyen evolúciójára fog sor kerülni
– mutatott rá a szakértő.
Ha Ali Hamaneit kiiktatnák, az egy teljesen új helyzetet teremtene, és akár egy polgárháborús helyzetet is elindíthat az országon belül. Azt gondolom azonban, hogy nem biztos, hogy az Egyesült Államoknak vagy akár Izraelnek érdeke lenne Irán destabilizálása. Meggyengítése igen, de akár az egész régióra destabilizáló hatással bírhat az, hogyha ilyen jellegű markáns folyamatok indulnának el Iránban
– hangsúlyozta.
Reza Pahlavi fia visszatérhet-e?
Azt Iránban biztosan nem fogadnák pozitívan, ha Pahlavi fia az amerikai emigrációból visszatérne az ország élére.
Az, amit Izrael és az Egyesült Államok megfogalmaz, hogy mi lenne, ha a sah hazatérne és átvenné a hatalmat, azt a jelenlegi rendszerrel egyet nem értő iráni társadalom sem szeretné. Nem szeretnék ugyanis, hogy Izrael vagy Washington mondja meg nekik, hogy ki vezesse az országukat. Emellett pedig azóta több évtized eltelt, és a sah fiának igazából sem az országról ismeretei sem pedig vezetői tapasztalatai sincsenek
– összegezte Csicsmann László.
