A nép dönthet a segélyezésről

Aláírás-gyűjtési akcióba kezd a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Monok polgármestere, aki országos ügydöntő népszavazást kíván kezdeményezni a segélyezési rendszer átalakításáról. Szepessy Zsolt úgy látja, már csak ez az eszköz maradt meg lehetőségként, hogy változást érjenek el a szociális segélyezés és a gyermekvédelmi támogatás területén. Meggyőződése: az emberek igénylik, hogy kifejezhessék véleményüket a mai segélyezési rendszerről. A polgármester egyelőre nem kívánja nyilvánosságra hozni az Országos Választási Bizottsághoz beadott népszavazási kérdéseket, mert mint mondta, volt már rá példa, hogy megakadályoztak hasonló kezdeményezést.

Monok képviselő-testülete tavasszal hívta fel magára a figyelmet, amikor úgy döntött, hogy szigorítja a segélyek folyósítását. A képviselők két rendeletet is elfogadtak a juttatások szigorításával kapcsolatban, az egyiket még áprilisban. Akkor arról döntöttek, hogy a jövőben nem kaphat gyermekvédelmi támogatást az önkormányzattól az a szülő, akinek a gyermeke az iskola felszólítása ellenére sem látogatja az oktatási intézményt. A május 21-i ülésen arról határoztak, hogy csak azok az aktív korú, egészségi állapotuk miatt nem munkaképtelen munkanélküliek kaphatnak rendszeres szociális segélyt, akik annak ellenértékét közhasznú munkában az önkormányzatnál ledolgozzák. Monok példáját települések sora követte.
*
Szepessy szerint a népszavazási kezdeményezésük révén a nyáron is a köztudatban maradhat a segélyezés problémája, az, hogy a rendszer igazságtalan, változtatásra szorul, máskülönben a munkanélküliség miatt odáig fajul a helyzet, hogy elnéptelenednek az ország északi kistelepülései.
Cservák Csaba, a Független Jogász Fórum elnöke a kezdeményezés kapcsán úgy nyilatkozott: nem tartja kizártnak az országos népszavazást segélyügyben, amely minden állampolgár számára fontos terület. – Véleményem szerint alkotmányjogi szempontból nem kérdőjelezhető meg a referendum, mivel a segélyezés ügye, ahogyan a márciusi népszavazás kérdései is, csak áttételesen érinti a központi költségvetést – vélekedett.
Az alkotmány szerint országos népszavazást döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából lehet tartani, a népszavazás elrendelésére kötelezően vagy mérlegelés alapján kerül sor. Országos ügydöntő népszavazást kell tartani legalább 200 ezer választópolgár kezdeményezésére. Az eredményes népszavazás alapján hozott döntés kötelező az Országgyűlésre. A népszavazás mérlegelés alapján is elrendelhető, az Országgyűlés a köztársasági elnök, a kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy legalább 100 ezer, de 200 ezernél kevesebb választópolgár kezdeményezésére elrendelheti a népszavazást, amely lehet ügydöntő vagy véleménynyilvánító. Az utóbbi eredménye nem köti jogilag az Országgyűlést.
Szűcs Erika, a szociális és munkaügyi tárca vezetője – aki szerint a monoki rendelet alkotmányos jogokat sért – Szepessyre utalva közölte: „ha ő népszavazást akar kezdeményezni, akkor próbálja meg, ez egy szabad ország (…), egy dolgot nem szabad, törvénytelen eszközöket alkalmazni. Ennek nyilvánvalóan lesznek különböző következményei.” Szerinte a polgármesternek nincs igaza abban, hogy ez az egyetlen lehetőség, „tudatosan megtéveszti a közvéleményt”, hiszen a szociális rendszer átalakítása folyamatban van. Korábban Szűcs Erika utasítására a tárca azzal a kéréssel fordult a közigazgatási hivatalokat irányító Önkormányzati Minisztériumhoz, hogy az önkormányzatok (Monok, Szerencs, Sárospatak, Kerepes) elleni eljárásokat – az önkormányzati rendeletek tartalmi és formai jogszerűségének megállapítására – a lehető legrövidebb időn belül folytassák le.
Jogvédő szervezetek tegnap a monoki példát szintén elítélő Kállai Ernő kisebbségi ombudsman kezdeményezéséhez csatlakozva azt kérték a kancelláriától, hogy átfogó kommunikációs stratégiát alakítson ki a segélyezettekkel szembeni előítéletek kezelésére, tekintse át a szociális segélyezést és foglalkoztatást rendező jogszabályokat, majd alakítson ki olyan szabályozást, amely széles társadalmi és szakmai konszenzuson alapul.