Demokrata–szocialista egyezség Szerbiában

Megállapodtak a kormányalakítás elveiről és céljairól a szerb demokraták és a szocialisták, jelentette be a hét végén Borisz Tadics államfő. Előzőleg a szocialisták úgy döntöttek, hogy hátat fordítanak a szerb radikálisoknak és nacionalistáknak, velük ugyanis nem teremthető meg a parlamenti többség.

A májusi választásokon sem a nacionalista jobboldal, sem az államelnök, Borisz Tadics pártja, a Demokrata Párt (DS) köré tömörült koalíció, Az Európai Szerbiáért nem szerzett elegendő szavazatot a kormányalakításhoz. Ezért mindkét oldal a Szerb Szocialista Párt (SPS), valamint a vele szövetkezett Egységes Szerbia (JS) és az Egyesült Szerbiai Nyugdíjasok Pártjának (PUPS) kegyeit kereste. Az SPS azonban hetekig lebegtette, hogy melyikükkel hajlandó szövetkezni. Egy ideje azonban már a DS ajánlatához való szocialista viszonyulás tölti meg a lapokat, jóllehet a tárgyalások még jóformán el sem kezdődtek. Szombaton sikerült egy új, még jobb „válóokot” találni, ami – a kiötlői szerint legalábbis – meg tudja értetni a közvéleménnyel, miért is pártol el az SPS a hozzá programban sokkal közelebb álló nacionalista pártoktól, a Vojiszlav Kostunica vezette Szerbiai Demokrata Párt (DSS) és az Új Szerbia (NS) alkotta koalíciótól és a Szerb Radikális Párttól (SRS): ezek a pártok nem tanúsítottak elég megértést az SPS szociális érzékenysége iránt.
Az SPS koalíciós tárgyalásai középpontjába ugyanis szociális programjának megvalósítását helyezte. Ez többek között mintegy 800 ezer új munkahely teremtésére és a nyugdíjak legalább 10 százalékos emelésére vonatkozik. Ehhez képest meglepő, hogy a majdani kormányban az erőszakszervezeteket irányító tárcákra tart igényt, úgy, mint a belügy és a biztonsági szolgálatok felügyelete. Ha az újabb híradásoknak hinni lehet, a DS már puhul, és a DS–SPS koalíció útjába csak egy akadály állhat, hogy a DS a szövetség feltételéül szabta: az SPS-nek fel kell mondania a főváros irányítására a nacionalista jobboldallal kötött egyezségét. Jóllehet ez jogos igény, a stabil kormányzáshoz önmagában kevés. Egyrészt, mert Belgrádnak a szerbiai belpolitikában nem akkora a súlya, mint nálunk Budapestnek, másrészt nem valószínű, hogy a DS ehhez az elvéhez következetesebben fog ragaszkodni, mint például ahhoz, hogy a néhai Szlobodan Milosevics pártját távol tartja a titkosszolgálatok és a rendőrség irányításától. Ha számba vesszük, hogy helyhatósági szinten hány helyen állt már össze az SPS a nacionalista jobboldal pártjaival, úgy tűnik, hogy semennyire sem fog ragaszkodni hozzá.
Az SPS döntése, hogy parlamenti mandátumaival az integrációpárti DS-t segíti hozzá a kormányalakításhoz, sok mindennek köszönhető, nem utolsósorban azoknak a szerencselovagoknak, akik Milosevics trónfosztása után szétszéledtek, de most – a pénz szagára – kezdenek visszaszállingózni, s magát a pártot is a maguk képére formálni. Szeptember közepéig van idejük, hogy egy újabb színjátékkal „kedveskedjenek” a szerb polgároknak és a nemzetközi közösségnek, addig kell ugyanis dönteniük a miniszterek személyéről, s arról, hogy melyik tárca kié legyen.

Koszovói kioktatás. A hágai Nemzetközi Törvényszék nemigen járult hozzá a Koszovóban élő népcsoportok közötti megbékéléshez, állította a korábbi koszovói miniszterelnök, aki elégedetlenségét hangoztatta a koszovói ENSZ-közigazgatás (UNMIK) hatásköreinek fennmaradása miatt is. Ramush Haradinaj az Ö1 osztrák közszolgálati rádiónak nyilatkozva kifejtette, a koszovói albánok eleinte örömmel fogadták, hogy a törvényszék megkezdte a balkáni háborúk bűnöseinek perbe fogását, ebben ugyanis az „igazságtétel aktusát” látták, később azonban valósággal „sokkolta őket, amikor belőlük is vádlottak lettek”. Haradinaj ellen, akit Carla Del Ponte korábbi főügyész „egyenruhába bújt gengszternek” nevezett, 2005-ben emeltek vádat gyilkosság, kínzás, nemi erőszak, szerbek, albánok és romák elűzésének vádjával, az idén áprilisban azonban meglepetésre felmentették. A hágai törvényszék közleménye azonban rámutatott: „a bírák erőteljes benyomása szerint a perben megidézett tanúk nem érezték magukat biztonságban”. (MN)