Ki szerel Kecskeméten?

A német Daimler-Benz hazai fejlesztésének hírére egyaránt beindult a kormányzati sikerpropaganda és az össznépi találgatás arról, hogy „miért és mennyiért” választotta a nagy múltú autógyár épp Kecskemétet új üzeme helyszínéül. Egyelőre csak annyit tudni, hogy 200 milliárdért 2500 munkást foglalkoztató gyár épül. Az azonban kérdés, hogy honnan lesz ennyi jól képzett szakmunkás.

Miközben gőzerővel folyik a kormánypropaganda a Daimler-Benz kecskeméti beruházása kapcsán, annak konkrétumairól nagyon keveset lehet tudni. A hivatalos tájékoztatásokban mindössze annyi áll, hogy a 200 milliárd forintos beruházás 2500 embernek ad közvetlenül munkát, és jelentős mértékű állami támogatás is hozzájárult a választáshoz. A nagy számú munkaerő biztosításával azonban gondok lehetnek, hiszen az alföldi város térsége nem gépjárműgyártási hagyományairól vált ismertté. Az mindenesetre valószínűsíthető, hogy ha nem áll készen a munkára 2011-re több ezer jól képzett munkás, akkor azokat messzebbről, esetleg más országokból kell toborozni.
Ez nem volna példa nélküli: mint arról a távirati iroda cseh lapértesülésre hivatkozva beszámolt, a Hyundai morvaországi gyára és beszállítói is komoly munkáshiánnyal küzdenek. Ott a szeptemberi próbaüzemhez még mintegy 740 szakember hiányzik, akiket most Lengyelországban és Szlovákiában próbálnak összetoborozni. Egy ehhez hasonló – a jelek szerint tehát korántsem lehetetlen – helyzet elkerülésére tervezett lépésekről Garamhegyi Ábel, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakállamtitkára kérdésünkre nem tudott beszámolni a beruházás kapcsán tartott sajtótájékoztatón. Szavai szerint a cég elemezte a munkaerő-piaci helyzetet, ennek pontos ismertében választotta Kecskemétet. – Uniós csatlakozásunk óta illegális megkülönböztetni a hazai és más tagállam állampolgárait. Fontos ugyanakkor, hogy olyan ember dolgozzon a majdani üzemben, aki Magyarországon fizet adót és járulékot – fogalmazott Garamhegyi, hozzátéve: sem a munkaerő biztosításának mikéntjéről, sem bármi másban nincs megállapodás.
Kilián Csaba, a szaktárca háttérintézményeként működő Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Zrt. (ITD Hungary) befektetési igazgatója korábban arról tájékoztatott, hogy a Daimler hosszú távú megállapodásokat kíván majd kötni a helyi önkormányzattal és középfokú intézményekkel (például szakmunkásképzőkkel). Szavai szerint a munkaerő előteremtése „a beruházás egyik legizgalmasabb kérdése” lesz, és „nagy kihívást jelent majd” minden fél számára. – A munkaerő minőségével nem, a mennyiségével azonban valóban lehetnek gondok. Nagyából ismerjük, hogy a Daimler-Benz milyen körültekintően járt el új üzeme helyszínének kiválasztásakor, így valószínűleg a munkaerővel kapcsolatos adottságokra is kiterjedt figyelmük – közölte megkeresésünkre Gaál József, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Tájékoztatása szerint a Dél-Alföldön jelentős mértékű szabad kapacitás áll rendelkezésre, a közép- és felső szintű képzés feltételei pedig adottak Kecskeméten, Kiskunfélegyházán és Tiszakécskén is.