Nagy Imre, a KISZ Központi Bizottságának utolsó főnöke a rendszerváltás után azzal híresült el, hogy Benkő Lászlóval, a Magyar Labdarúgó-szövetség korábbi elnökével az Állami Vagyonügynökségtől megszerezte a hatalmas kozmetikai vállalatot, a Caolát. Később azonban a cég kénytelen volt megválni legismertebb márkaneveitől, így a hajdan közép-európai tényezőnek számító gyáróriás, amelyet 1999-ben megvett az Egyesült Vegyiművek, mára kénytelen a piac morzsányi szegmensével beérni.
Nagy Imre azonban nem csak a vegyiparban „alkotott nagyot”, hiszen tagja volt annak a konzorciumnak is, amely 2005–2006-ban 2,6 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) bírálóbizottságaitól megújuló energiaforrások kutatás-fejlesztésére. Az Index internetes lap szerint a pályázatokon magát „túlnyerő” konzorcium mögött Nagy Imre mellett Nagyné Trapp Andrea és cégeik, a Caola-Alfa és a Pólus Plusz Zrt. áll közös érdekeltségükön, a Corax-Bioner Zrt.-n keresztül.
Utóbbi cég – amelynek felügyelőbizottságában szintén ott találjuk Benkő Lászlót – nemcsak a kozmetikai és az energiai bizniszben látott fantáziát, hanem a légi rovarirtásban is. Az sem zavarta a cégvezetőt, hogy a légi permetezés hatósági engedélyhez kötött tevékenység: a birtokunkba jutott dokumentumok arról tanúskodnak, hogy a Corax-Bioner nem rendelkezik ezzel az engedéllyel. A Nemzeti Közlekedési Hatóság 2007 júniusában kelt levele leszögezi: a Corax-Bioner a Polgári Légiközlekedési Igazgatóságtól semmilyen tevékenységre nem kért és nem kapott engedély. Ezt az apróságot a Corax-Bioner úgy védte ki, hogy a pályázatokon a munka jellegéből adódóan aggályos módon alvállalkozókat jelölt meg a tevékenység elvégzésére. Nagy Imre nem érezte problémának, hogy cége nem rendelkezik repülőgépekkel, mint mondta: „három hónapi szúnyogirtáshoz nem fognak repülőgépeket venni”. Persze az nem törvénytelen, ha valaki meggazdagszik – még ha nem is rendelkezik a szükséges engedélyekkel –, az viszont felettébb érdekes, hogy úgy nyeri meg a kiírt pályázatokat, hogy rendre cége ajánlata a legdrágább. Gergely Gábor, az irtásból kiszoruló Gergely Air ügyvezetője szerint a trükk az, hogy a kisebb cégeket a Corax-Bioner hagyja nyerni azokon a pályázatokon, ahol kisebb haszon kecsegtet, cserébe a zsírosabb megrendeléseket alvállalkozóként e cégekkel végezteti el.
Nagy Imre azonban cáfolta, hogy mindig a Corax-Bioner nyerte a pályázatokat, és hozzátette: ha cége ajánlata nem felelne meg a pályázati kiírásnak, nem rendelkezne referenciával, nem alkalmazna szakértőket, hiányozna a gazdasági háttere, nem is nyerhetnének. – A közbeszerzési pályázatokon pontozzák a fizetési módot és a határidőt, a használt szerek minőségét, illetve azok környezetbarát mivoltát, a referenciákat, és ezek összessége alapján döntenek – mondta. Hangsúlyozta: kimutatható, ha egyes szolgáltatások drágábbak is, összességében a teljes szolgáltatás nem.
Az utóbbi két évben több esetben is ennek ellenére a piac egy másik szereplőjének, a Gergely Airnek adott igazat a Közbeszerzési Döntőbizottság. Szolnok önkormányzatának ez év február 1-jén kiírt szúnyogirtási pályázata eleve nem felelt meg a közbeszerzési törvényben megfogalmazott elveknek, sértette az esélyegyenlőséget, ezért a Gergely Air megtámadta a kiírást, miután az önkormányzat visszavonta az ajánlati felhívást. A február 29-én megjelent második kiírást követően a város azért nem fogadta el a Gergely Air pályázatát, mert túl olcsónak (!) találták a cég árajánlatát, noha az értékelésben megjegyezték: a Gergely Air ajánlata volt a legelőnyösebb. Ezzel Szolnok és a szúnyoggyérítéseket ötven százalékban finanszírozó Magyar Turizmus Zrt. az adófizetőkkel együtt összességében majdnem 62,5 millió forinttal fizet az idén többet a szúnyogirtásért. A cég természetesen panasszal élt a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, amely jelenleg is vizsgálja az ügyet.
Van ahol azonban már döntést is hozott, méghozzá a Gergely Airnek kedvezőt. A Balatoni Szövetség 2007. február 28-án jelentette meg 2007–2010 közötti időszakra vonatkozó csípőszúnyog-gyérítési pályázatát. A kiírásnak azonban csak egy cég, nevezetesen a Corax-Bioner tudott megfelelni, nem véletlenül, Gergely Gábor szerint a társaságra szabva fogalmazták meg a pályázat szövegét. A döntőbizottság helyt adott a Gergely Air panaszának, és egymillió forintra megbüntette, továbbá új pályázat kiírására kötelezte a Balatoni Szövetséget. Az új, áprilisi kiírást mindezek ellenére a Corax-Bioner nyerte, 267 896 000 forintos ajánlatával, amely majdnem 37,5 millióval volt magasabb, mint a Gergely Air ajánlata.
A Körös-völgyi Települések Regionális Szervezete tavaly január 29-én közzétett, a 2007–2009-es évekre vonatkozó szúnyoggyérítési pályázatán megismétlődött a balatoni eset: a Gergely Air túlzó esélyegyenlőtlenség miatt azonnal megtámadta a kiírást, s a döntőbizottság ismét igazat adott a velencei cégnek. A Körös-völgyieket is megbüntette egymillió forintra, és ugyancsak új pályázat kiírására kötelezte a szövetséget. A Gergely Air ajánlata azonban ezen is elvérzett; a kiírók ezúttal azt kifogásolták, hogy a cég bankja az elmúlt egy évre visszamenőleg nem igazolta azt, hogy a folyószámlán volt-e sorban álló tétele a vállalatnak, így 46 millió forint többletköltséget róttak a Körös-völgyi adófizetőkre.
A „szórásból” a fővárosi önkormányzat sem maradt ki, ráadásul ez az eset felettébb érdekes, mert a 2006 októberében kiírt, 2007–2011 közötti időszakra vonatkozó pályázatot ezúttal a Corax-Bioner támadta meg, arra hivatkozva, hogy a kiírás egyik pontja kizáró okként említi, ha a pályázó nem rendelkezik a Polgári Légiközlekedési Igazgatóság által kiadott érvényes üzembentartási és működési engedéllyel. A főváros öt és fél millió forinttal károsodott. Szerettük volna megkérdezni a Magyar Turizmus Zrt.-t, mert érdekelte volna lapunkat, miért éri meg az állami cégnek a drágább pályázatokat támogatni, ám nem sikerült nyilatkozatra bírnunk képviselőjüket.
Nagy Imre ellenben nyilatkozott lapunknak. Felvetésünkre, hogy a pályázatok kiíróit többször megbüntették, azt felelte, a kiírást nem tudják befolyásolni, azt azonban elismerte, több alkalommal nekik kedvezett a megszövegezés, de kiemelte, többször kárvallottjai is voltak.
E néhány szemelvény is érzékelteti azonban azt az évek óta tartó folyamatot, miként vándorolnak közpénzek magánzsebbe. Csak a kiragadott esetek mintegy negyedmilliárd forintos többletköltséget jelentettek a kiíróknak. Az a körülbelül 500 ezer hektárnyi terület, amelyen minden évben el kell végezni a szúnyogirtást, Gergely Gábor szerint évente 4-5 milliárd forintos piacot jelent. – A probléma forrását abban látom, hogy a pályázati kiírások nem követelik meg a pályázóktól, hogy megfeleljenek a gazdasági, jogi, műszaki és személyi feltételeknek, így akár egy cipőfelsőrész-készítő is indulhatna rajtuk – fakadt ki Gergely. Nagy Imre ezzel szemben azt mondta: eddig tíz pert indított cége ellen a Gergely Air, ám ezek mindegyikét ők nyerték.
origo.hu
Így nézi le a nőket és tölti ki a dühét rajtuk Magyar Péter
