Újabb változásokra készülhetnek az idősek

Miközben a nyugdíjemeléssel kapcsolatos, Orbán Viktor által elmondott elképzelések ürügyén felszínes vitát generál a kormány, valójában olyan nyugdíjreform kidolgozása zajlik, amelynek célja az ország gazdasági helyzetének javítása. Korózs Lajos államtitkár is többször kifejtette: ma Magyarországon a nyugdíjkiadásoknak közel egyötödét adóbevételekből pótolják ki, ezért szükség van változtatásokra.

Pilári Darinka
2008. 07. 03. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Orbán Viktor Fidesz-elnöknek a Kéri László-féle beszélgetésen elhangzott elképzelése – a nyugdíjak reálértéken tartása – miatt kampányba kezdett a kormány és az MSZP, de a háttérben új kormányprogram készül, ami komolyan érintheti a nyugdíjasok helyzetét is. A magát liberálisnak valló Holtzer Péter, aki jelenleg a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal elnöke (és emellett az OTP Alapkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke is), legutóbb a közelmúltban tartott kétnapos kormánykonzultáción bemutatott Kilábalás című tanulmány kapcsán került reflektorfénybe. Mint ismert, az alternatív gazdasági programot az Oriens pénzügyi tanácsadó cég készítette, készítőit a kormány meghallgatta, ám a gazdaság élénkítésére vonatkozó javaslataikat végül elvetette. Holtzer 2006-ban, a hivatalba lépő Gyurcsány-kormány Új egyensúly programjának kidolgozása idején Makroegyensúly és gazdasági növekedés című tanulmányában már foglalkozott a nyugdíjrendszer problémáival. Akkor a konkrét elképzelések között szerepelt a nyugdíjkorhatár 65 évre emelése, amely a férfiaknál 2011-ben, a nőknél 2015-ben lépne életbe, valamint az úgynevezett svájci indexálásról (amely a bér- és árnövekedést fele-fele arányban veszi figyelembe) a reálértékőrző árindexálásra való áttérés.
Ismert, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a közelmúltban az Idősügyi Tanács előtt arról beszélt, hogy „a kiigazítás idején sok liberális közgazdász” azt javasolta, mondják fel a nyugdíj-kiegészítés alapjául szolgáló úgynevezett svájci indexálást, de erre nemet mondtak.
A Kilábalás című program két év alatt nyolcvanmilliárd forint megtakarítást helyez kilátásba a nyugdíjkorhatár emelésével, amely 2010-ben mutatkozna meg a költségvetésben. A nyugdíjak differenciált emelésével, ami azon elven nyugszik, hogy aki többet dolgozott, kapjon többet, pedig már a jövő évben nyeresége lenne az államkasszának, mintegy kilencvenmilliárd forint.
Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára a távirati irodának árnyaltan úgy nyilatkozott: a kormány egyelőre nem tervezi a nyugdíjkorhatár emelését, a következő öt-hat évben a legfontosabb a tényleges nyugdíjba vonulási korcentrum növelése lesz. Amint ismert, az egységesen 62 éves öregségi nyugdíjkorhatárt nagyon kevesen várják ki, ezért van az, hogy az úgynevezett nyugdíjazási korcentrum csak 58,6 év. Ennek feltornázása azonban lényeges változtatások nélkül nem érhető el. Az államtitkár többször fel is hívta a figyelmet arra, hogy ma Magyarországon a nyugdíjkiadásoknak csak a 80,5 százalékát fedezik a mindenkori járulékbefizetések, azaz közel egyötödét adóbevételekből pótolják. Magyarországon jelenleg 2,962 millió nyugdíjas van, de csaknem 3,2 millió nyugdíjat kell kifizetni, ugyanis több százezren vannak olyanok, akik több jogcímen is kapnak nyugellátást (például saját jogon és özvegyi jogcímen is).
Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója a Napi Gazdaságnak tegnap arról nyilatkozott, hogy miként alakultak a nyugdíj-megállapítási kérelmek a 2008-tól változó szabályok miatt. – A korábbi évekhez viszonyítva ez év első hónapjaiban érzékelhetően csökkent az igények száma. A változtatások nyugdíj-politikai célja a tényleges nyugdíjba vonulási korcentrum emelése volt a korai nyugdíjak, kiemelten az előre hozott öregségi nyugdíj jogosultsági feltételeinek módosítása útján, amivel minden szakember egyetért – fejtette ki.
Soltész Miklós, a Fidesz–KDNP népjóléti kabinetjének vezetője úgy fogalmazott, a KDNP már másfél évvel ezelőtt is azt hangsúlyozta, hogy egy sikeres nyugdíjreform nem lehetséges politikai és társadalmi konszenzus nélkül. – A Fidesz– KDNP pedig ezért kötött egyezséget a nyugdíjas- és idősügyi szervezetekkel – mondta a politikus, hozzátéve: a kormány az aktuális kérdésekre sem ad választ, például hogy miért 15,4 százalékkal emelkedik a gázár a bejelentett 9,9 százalék helyett a legszegényebb 450 ezer nyugdíjas számára.
A kormány által a napokban kipostázott, nyugdíjasoknak szóló propagandakiadvány időzítése azonban nem volt véletlen. A brosúrával egy időben jelent meg a sajtóban a Medián közvélemény-kutató cég friss felmérése, amely szerint Orbán Viktor népszerűsége csökkent valamelyest a nyugdíjasok körében a nyugdíjszámítási vita után. Az adatokat június 6-a és 10-e között vették fel 1200 ember személyes megkérdezésével. Azonos mintán rendel a Miniszterelnöki Hivatal is közvélemény-kutatásokat a Mediántól, a bruttó 79 millió forint összértékű szerződés 30 országos felmérésre szól. Ennek ellenére a kormányszóvivő állítása szerint a sajtóban közzétett felmérés nem a kancellária megbízásából készült, és arra vonatkozóan sem tudott tájékoztatást adni, hogy mennyibe került az említett propagandakiadvány.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.