Birkózás a szabályokkal is

A pekingi olimpia birkózóküzdelmeinek első napja magyar résztvevő nélkül ment le, hiszen szegény Módos Péter a helyi mezőgazdasági egyetem sportcsarnokában felállított szőnyeg helyett otthon „küzdött”, s nem az 55 kilós ellenfelekkel, hanem egy rejtélyes vírussal, amely ráhúzódott a vállára. A vírus győzött, Módos nem utazott Kínába. A második napon viszont jött két Európa-bajnokunk, a 2006-ban Moszkvában nyertes Lőrincz Tamás (66) és az idén Tamperében diadalmaskodó Bácsi Péter (74). Ám a pechsorozat más formában, de megmaradt. Lőrincz például papíron nem kapott ki, egy győzelemmel és két vereséggel mégis csak nyolcadik lett. Minderről a sportág hihetetlen és átláthatatlan szabályai tehetnek. Elsőnek az örmény Armen Adikjant vita nélkül két menetben felülmúlta, majd jött a tavalyi bakui vb-2. francia Steve Guenot. Az első menet honfitársunké lett 2-0-ra, a második és a harmadik 1-1, tehát a technikai pontok alapján nyert a jobbik, azaz Lőrincz. Ám a regula mást mond, a fekete zacskóból kihúzott piros vagy kék gömb formájában érkező szerencse a rivális mellé állt, az akció nélküli meccsrészekben ő védekezett másodszorra, s ez számít. Guenot ment tovább, s meg sem állt az olimpiai bajnoki címig, a mi fiúnk pedig a vigaszágon küzdött tovább. De ez sem hozott vigaszt, hiszen kikapott a kubai Alain Miliantól, sosem hiszik el hogyan: két 1-1-es menetben, a sorsolásnak „köszönhetően”. S ha hozzátesszük, hogy az őt felülmúló, de utána megtorpanó karibit végül megelőzte, s nyolcadik lett (a technikai pontok összesítése alapján), akkor talán értik, hogy mi mit nem értünk.
Bácsi valamivel tisztább utat kapott. Előbb három menetben lemosta az amerikai Dantzlert (5-1, 2-2, 3-0, a döntetlent „vesztette el”), majd felülmúlta az örmény Dzsulfalakjant. Aztán jött egy igazi nagyágyú, Sydney 63 kilós arany-, Athén 74 kilós bronzérmese, a világ- és Európa-bajnok orosz Varteresz Szamurgasev. Itt egy 2-2 végre nekünk kedvezett, s az ellenfélnek annulálták egy akcióját, aztán viszont nincs mese, 4-0 ide. A grúz Manucsar Kvirkelija – a változatosság kedvéért vb- és Eb-első – következett, vele egy 1-1-re „elvesztett” menet, egy gyönyörű rebúrnak köszönhető 5-2, majd a feketeleves: tus. Ezzel nehéz lett volna vitatkozni, Kvirkelija klaszszikusan leszaltózta az FTC sportolóját, és két vállra fektette, a fináléban pedig a hazai szőnyeg előnyét vette el a kínai Csangtól, s lett olimpiai bajnok. Bácsi pedig fél perc híján bronzérmes. Az első felvonást 3-1-re elvesztette a 66 kilós bajnok, Steve Guenot bátyja, Christophe ellen, a másodikat viszont 4-0-lal hozta. A harmadikban is vezetett 2-1-re, amikor rászaladt egy lecsavarásra, s sirathatta dobogós álmait. Az elemzést Struhács György szövetségi kapitány egyszerűen oldotta meg: „Nem kellett volna semmit sem csinálnia, erre nekirohant a franciának, mint egy tulok.”
Egy tulok viszont nem szerez ötkarikás ötödik helyet a birkózószőnyegen. Persze nem azért, mert kevésbé érti a szabályokat. Pont ugyanannyira érti, mint az ember: semennyire.
(Utóirat: e sorok írója nyolc évet birkózott versenyszerűen, majd bíráskodott néhány esztendőt. Szereti a sportágat, s boldog lenne, ha a kívülállók is megszeretnék. Csak ilyen szabályokkal ez nehéz lesz.)