Ellenszavazat nélkül szavazta meg nemrég a román felsőház azt az indítványt, miszerint a televíziók és rádiók kötelesek hírműsoraikban fele-fele arányban sugározni pozitív és negatív hangvételű híreket.
A hírek hangulati besorolásáról szóló módosító javaslatot Gheorghe Funar, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt szenátora és Ioan Ghise, a kormányon lévő román liberális párt képviselője dolgozta ki. A két honatya szerint indítványuk a „közhangulat jobbítását” célozta, mivel úgy vélekednek: esélyt kell adni a romániai médiafogyasztó társadalomnak arra, hogy lélektani és érzelmi szempontból kiegyensúlyozott képet kapjon a mindennapi életről. A két politikus külföldi szakíróknak a pozitív élet- és munkastratégiáról, a „gyilkosságra képes negativizmusról” közölt tanulmányai alapján jutott arra a következtetésre, hogy a tévénézők és rádióhallgatók számára nem ajánlott több „rossz” hírt tálalni, mint „jót”. Szerintük a negatív hírdömping depressziót, pszichés rendellenességet vált ki a közönségből, amely ezáltal krónikus betegségek veszélyének van kitéve. Kolozsvár expolgármestere egyébként úgy nyilatkozott: többek között a magyarországi tévécsatornákon sugárzott híradásokból merített ötletet – állítása szerint jól ért magyarul –, és szerinte a budapesti tévéadók törekednek arra, hogy a negatívakkal egyenlő arányban mutassanak be pozitív híreket.
A szenátus rábólintása nyomán véglegesített jogszabály hatalmas visszatetszést keltett a romániai sajtószakma, a médiaszervezetek, de még a politikai pártok körében is, noha a felsőház plénuma ellenszavazat nélkül megszavazta. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök és számos pártelnök mellett bukaresti és nemzetközi újságíró-szervezetek levélben kérték Traian Basescu államfőt, ne hirdesse ki a törvényt, mivel korlátozza a vélemény- és szólásszabadságot. A Riporterek Határok Nélkül elnevezésű szervezet például úgy vélekedett: a hírműsorok korlátozása megengedhetetlen egy uniós tagállamban, a bukarestihez hasonló retrográd és anakronisztikus rendeleteket pedig kizárólag a kommunista dél-koreai és kínai rezsim léptetett életbe. Romániai újságírók rámutattak, az intézkedés nyilvánvaló támadás a média és a sajtószabadság ellen, hiszen arra kényszeríti a szerkesztőket, hogy csak azért mellőzzenek információkat, mert negatív üzenetet hordoznak, ugyanakkor olyan híreknek tulajdonítsanak jelentőséget, amelyek szóra sem érdemesek. Az alkotmánybíróság végül hasonló okokra hivatkozva emelt kifogást a médiatörvény ellen, így az nem lépett hatályba. Azzal azonban számos médiaszakértő egyetért, hogy a legnézettebb csatornának számító kereskedelmi Pro TV 17 órakor sugárzott, kizárólag brutális bűncselekményekről, halálos áldozatokat követelő balesetekről szóló hírműsora túllépi a szakmai etika korlátait.
origo.hu
Pottyondy Edinától VV Zsoltiig: mennyit keresnek a balos influenszerek?
