Képtelenség életben maradni

Padlóra küldheti az önkormányzatokat, hogy az idén negyedszer is emelkedik majd a közületi gáz ára. Októbertől több mint tízszázalékos gázáremelés várható, míg jövő januártól ugyanennyivel kérhetnek többet a szolgáltatók. További teher a települések számára, hogy 2008. január 1-jétől szabaddá vált az árampiac, amely összességében mesz-sze az infláció fölötti villamosenergia-drágulást jelentett a településeknek. A kormányfő ugyan kompenzációt ígért, de ebből az önkormányzatok egy fillért sem láttak.

Több mint tíz százalékkal is emelkedhet a nem lakossági gáz ára ősztől, legalábbis sajtóértesülések szerint a Magyar Energia Hivatal 11 százalékos gázáremelést javasol október elsejétől. Ez az idén már a negyedik gázáremelés lesz, hiszen január elsejétől 4,3, áprilistól 5,2, míg júliustól további 7,7 százalékkal emelkedett a nem lakossági gáz ára. A hivatal nem erősítette meg, de nem is cáfolta a sajtóértesüléseket, annyi azonban bizonyos, hogy októbertől még a szakértők legalább tízszázalékos gázáremelést várnak. Arról nem is beszélve, hogy 2009 elején a szektorban újabb két számjegyű áremelkedés várható.
A tőzsdén drágább
További pénzügyi terhet jelent az önkormányzatoknak, hogy 2008. január 1-jétől szabaddá vált az árampiac. A tőzsdei áron kínált energia ugyanis lényegesen drágább annál, mint amennyiért tavaly a települések még hozzájutottak a villamos energiához. Mint azt korábban megírtuk, az új rendszer szerint egy energiatőzsdéről vásárolják meg a kereskedő cégek az áramot, amit továbbértékesítenek például a települések számára. Az, hogy az önkormányzatok idén mennyivel fizetnek többet a villamos energiáért, mint tavaly, azt pontosan nem tudni, annyi azonban bizonyos, hogy az energia drágulásának mértéke körülbelül 15 és 40 százalék között mozog. Hab a tortán, hogy még december elején Gyurcsány Ferenc kormányfő kijelentette, költségvetési forrásból kompenzálják a települések energia-áremelkedések miatti többletkiadását. A dolog érdekessége, hogy erre vonatkozóan a költségvetési törvényben semmiféle utalás nem volt, így nem meglepő, hogy ebből a miniszterelnök által megígért támogatásból az önkormányzatok mind ez ideáig semmit nem láttak.
A benzin is számít
Kisebb mértékben ugyan, de szintén többletkiadást jelent az önkormányzatoknak a most már huzamosabb ideje 300 forinton vagy a fölött levő benzinár. Nem elég tehát, hogy az önkormányzatoknak évek óta egyre kevesebb központi támogatásból egyre több kötelező feladatot kell ellátniuk, a megemelkedett rezsikiadások tovább nehezítik a települések sokszor egyébként is kilátástalannak látszó helyzetét. Végső kétségbeesésüknek adtak hangot a kistérségi települések polgármesterei a sokadik, drasztikus áremelés miatt. Az amúgy is eladósodott falvak már képtelenek saját költségvetésükből finanszírozni a közüzemi díjakat, állami támogatásnak pedig csak a hírét hallották a miniszterelnöktől.
– Gyurcsány Ferencnek ki tudja, hányadik ígérete, hogy majd költségvetési forrásból kompenzálják a települések energia-áremelkedések miatti többletkiadását – mondta Mezőkovácsháza polgármestere, aki úgy véli, ennyi megszegett ígéret után ideje, hogy a miniszterelnök távozzon. Bakos István szerint az önkormányzatok elsüllyesztése a cél, hiszen ekkora arányú gázáremelés mellett képtelenség életben maradni. Nem segített a gondok enyhítésén a szabaddá vált árampiac sem. A független településvezető kifejtette: a magyar érdekeltségek nem tudnak érvényesülni a multinacionális cégekkel szemben, ezért szabad piac helyett szabad rablásról lehet csak beszélni. – A település 130 millió forintos költségvetési hiánnyal küzd, az önhiki-pályázatból nem részesül, a várható tízszázalékos gázáremelés már a közintézmények létét veszélyezteti – jegyezte meg Bakos István.
„Magunkra maradtunk”
Az önkormányzatok által üzemeltetett intézmények miatt aggódik Ráckeve polgármestere is, aki úgy látja: végleg magukra maradtak, a kormány részéről semmilyen segítségre nem számíthatnak. Dávid László kifejtette: a település adóbevétele mindössze 160-180 millió forint, ami épp elegendő az óvoda és a bölcsőde fenntartására. – Mivel Ráckeve kistérségi központ, a környező települések részére is mi biztosítjuk a rendőrséget, a tűzoltóságot, ezért az erre szánt anyagi forrást is Ráckevének kell előteremtenie, ami napról napra nehezebb – panaszolta a fideszes polgármester, aki kiemelte: míg minden állami beruházás az adófizetők pénzéből valósul meg (ha megvalósul), a települések sorra eladósodnak, hiszen bevételeik ezen részét nem tudják saját célra fordítani.
– Olyan mértékű a megszorítás, hogy az emberek inkább leszerelik a gázórákat – nyilatkozta Farkas László, Tiszabura polgármestere. Bár hátrányos helyzetű térségről van szó, Tiszaburát mégsem választották be az önhikis települések sorába, mondta a Fiatal Romák Országos Szövetségének (Firosz) képviselője, ezért kénytelen tízmillió forintos bevételből gazdálkodni.
– Ez természetesen képtelenség. Az energiapiac liberalizációja nem hozott javulást, így sem tudjuk kigazdálkodni a szükséges összeget. Az előző évi, kényszerből véghez vitt leépítések sem segítettek, hiszen egy újabb áremelés további leépítéseket vonna maga után, de az óvodákba, bölcsődékbe járó gyermekek létszámát mégsem korlátozhatjuk – fejtette ki a település vezetője, aki egyszerű hasonlattal élve úgy fogalmazott: – Tavaly levágtuk a két kezünket, idén majd a lábainkat is a kés alá tesszük.