Ez év januárjában nevezték ki Can Togay Jánost a berlini Collegium Hungaricum (CHB) igazgatójának. Vezetése alatt az intézet számos változáson ment át, és a sokrétű programkínálattal az intézet bekapcsolódni látszik a németországi kulturális vérkeringésbe. Az eltelt fél év alatt hozták létre a Moholy-Nagy Galériát, a Ligeti Zenestúdiót, és az egykori berlini magyar intézetet megalapító Gragger Róbertről elnevezett Gragger Intézetet, ahol legutóbb a magyar tudományközpontok mutatkoztak be. A következő néhány hónap programjai között szerepel Pauler Gyula retrospektív kiállítása – a nagyszabásúnak ígérkező Lenin–Marx című munka újraalkotása azért hagy némi erkölcsi, politikai kivetnivalót maga után –, konferencia a vasfüggöny mögötti pszichoanalízisről, de a hírhedt kristályéjszaka évfordulójáról is megemlékeznek majd egy hanginstallációval, a magyar zenészek közül pedig a Váradi Roma Cafét és Illés Mártont hallgathatják meg a CHB látogatói. Az igazgató ars poeticája, hogy elmélyült dialógust tudjon kialakítani a német közönséggel, és ismertté tegye a kortárs kultúrát germán földön. Olyan programokat azonban nem említett, amelyek a magyar hagyományokat vagy konzervatív értékeket jelenítenének meg.
Ettől az egy hozzávalótól lesz igazán jó a csirkeraguleves
