Válságban a természettudományos képzés – derül ki a felvételi statisztikákból. Az ilyen kurzusokra annyira kevesen jelentkeztek, hogy az egyetemek még az ingyenes férőhelyeket sem tudták feltölteni. Bár már évek óta népszerűtlenséggel küzd a terület, az idei adatok megdöbbentők: az egy évvel ezelőtti számokhoz képest idén kétezer fővel, több mint 25 százalékkal csökkent a természettudományos képzésekre jelentkezők száma, és közel negyedével kevesebb diákot is vettek fel a kurzusra. Ez azt jelenti, hogy az idén először az egyetemek nem tudták feltölteni a rendelkezésükre álló 4200 ingyenes férőhelyet sem: csupán 3300 diákot tudtak felvenni természettudományos képzésre, vagyis kilencszáz államilag támogatott hely betöltetlen maradt.
*
A tudósok azonnali lépést várnak az oktatási tárcától. Abban valamennyien egyetértenek, hogy a természettudományos képzés válságára irányuló kormányzati oktatáspolitika elhibázott, és a megoldást is mindannyian a kötelező természettudományos érettségi bevezetésében látják, ennek módjáról azonban komoly viták várhatók, ugyanis a szakemberek javaslatai óriási különbségeket mutatnak.
Míg a Debreceni Egyetem rektora eltörölné a kötelező matekérettségit, addig Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke annak megtartása mellett tenné kötelezővé a természettudományos tárgyból tett vizsgát. Pálinkás József javaslata egyébként már jóval előrébb tart, tavasszal ugyanis tárgyalt róla az Országgyűlés tudományos és oktatási bizottsága, és egyhangúlag támogatta azt. Néhány nappal később – szóban – Hiller István miniszter is ígéretet tett arra, hogy a javaslat legkésőbb 2012-ben valósággá válik.
– Sajnos már évek óta tendencia, hogy kevesen jelentkeznek természettudományos képzésre, pedig ezen a területen égető szükség lenne jó szakemberekre. Az idén azonban már olyan drámai mértékű a csökkenés, hogy nem lehet tovább várni, azonnal lépni kell – nyilatkozta lapunknak Fésüs László, a Debreceni Egyetem rektora. A szakember kiemelte: idén csupán 3800-an jelentkeztek első helyen természettudományi képzésre, vagyis kevesebben, mint amennyi ingyenes férőhelyet fel lehetett volna tölteni. Fésüs kijelentette: a slágerszakok elszívják a diákokat, és ha ez a tendencia folytatódik, hamarosan égető szakemberhiány lesz fizika- és kémiatanárokból, de Debrecenben például a gyógyszeriparba is kellenének sürgősen a jól képzett biotechnológusok, vegyészek és gyógyszerészek.
Fésüs kérdésünkre leszögezte: nem tartja jó iránynak, hogy az oktatási tárca a természettudományos tárgyak összevont oktatását támogatja, és ősztől ezer iskolában kísérleti jelleggel együtt tanítják a kémiát, a fizikát és a biológiát. Hozzátette: ez nem emeli a képzés minőségét, és a diákok tudása nem lesz több. Ehelyett motiváltakká kellene tenni őket a természettudományos tárgyak tanulásában, amit csak úgy lehet elérni, ha érettségi tárgy lesz belőlük. Fésüs ezt úgy képzeli el, hogy a jövőben nem csak a matematika lehetne kötelező természettudományos érettségi tárgy. Ehelyett a diákok választhatnának, hogy melyik reáltárgyból, kémiából, fizikából, matematikából vagy biológiából akarnak-e érettségizni. Leszögezte: mára idejétmúlttá vált a matematika abszolutizálása, a többi természettudományos tárgy ugyanolyan fontossá vált, így egyenrangúként kell ezeket kezelni. Optimális az lenne, ha két természettudományi tárgyból lehetne érettségizni, a négyből választani kettőt. A rektor aláhúzta: ahhoz, hogy az elképzelés valóra váljon, emelni kell a természettudományos tárgyak óraszámait, mégpedig oly módon, hogy a középiskolák utolsó évfolyamain, vagyis közvetlenül érettségi előtt is tanuljanak a diákok biológiát, fizikát és kémiát, ma ugyanis ezeket csak a gimnázium első két, illetve három évfolyamán tanítják. Fésüs szerint sürget az idő, ezért javaslatát már ősszel beterjeszti a Magyar Rektori Konferencia elé.
Pálinkás József azonban nem támogatja Fésüs javaslatát. – A természettudományos képzés súlyos válságban van, azt sürgősen kezelni kell, de ennek nem az a módja, hogy fakultatívvá tesszük a matematikavizsgát, hiszen a tárgyból szerzett alapismereteink elengedhetetlenek az élethez. Ha az emberek nem ismernék a legalapvetőbb matematikai összefüggéseket, még a jelenleginél is nagyobb bajban lenne a társadalom – jelentette ki lapunknak az atomfizikus professzor. Pálinkás József a jó megoldást abban látja, ha a kötelező matematikavizsga mellett kötelezővé tennék a diákoknak a természettudományos tárgyból tett érettségit is. Az MTA elnöke szerint a kötelező matekvizsga mellett a diákok választhatnának, hogy fizikából, kémiából, biológiából, földrajzból vagy természetismeretből szeretnének érettségizni. A természetismeret-vizsga a négy természettudományos tantárgy legalapvetőbb ismereteit sűrítené össze. Ezt a vizsgát azoknak ajánlanák, akik nem akarnak természettudományos területen továbbtanulni, míg a szaktantárgyi vizsga az adott egyetemi képzettséghez adna megfelelő alapismereteket. Hozzátette: a középiskolai óraszámemelésnek csak akkor van értelme, ha társul a reálérettségi bevezetésével, motiváció nélkül ugyanis teljesen mindegy, hogy hány órán keresztül magyaráznak a gyereknek. A szakember kiemelte: a fizika- és a kémiatanári pályát is vonzóbbá kellene tenni például fizetésemeléssel, ellenkező esetben hamarosan nem lesz, aki tanítsa a gyerekeket.
Pálinkás leszögezte: Magyarországon a természettudományos képzettség területén súlyos a szakemberhiány, márpedig hozzáértők nélkül sem a gazdaság, sem a tudomány nem lép előre. A válság oka nagyrészt az, hogy rengeteg olyan képzés van, ami a nevében nagyon vonzónak tűnik, ráadásul elvégezni is sokkal könnyebb őket, mint mondjuk fizikusnak tanulni, kérdés azonban, hogy később a diák mire megy a diplomával, és melyik szakemberre van az országnak szüksége. Súlyos problémát jelent az is, hogy a nagyon kevés jelentkező közül szinte kivétel nélkül mindenki bekerül az egyetemre, pedig a diákok jó része az alapvető ismeretekkel sincs tisztában, mivel a középiskolákban az érettségi tárgyakra helyezik a hangsúlyt, a fizika, a kémia oktatása pedig elsikkad.
Az MTA elnöke leszögezte: megengedhetetlen, hogy az emberek a hétköznapokban az életüket alapvetően befolyásoló tudományos kérdésekről döntenek, miközben fogalmuk sincs, milyen hatással van a környezetre egy hulladékégető, egy radarállomás vagy mit jelent az üvegházhatás. Pálinkás elhibázottnak tartja az oktatási miniszter lépését, amely szerint ősztől ezer iskolában összevontan tanítják a reáltárgyakat. Szerinte a válságkezelés első lépése a természettudományos érettségi kötelezővé tétele, aztán következhet az oktatás és a tanárképzés gyakorlatiasabbá tétele. Csak a megfelelő szakemberek kiképzése és a speciális tananyag kidolgozása után lehet elgondolkodni azon, hogy az általános iskola negyedik, ötödik osztályában, egyfajta alapozásként komplex természetismeretet tanítsanak, de felső tagozattól mindenképpen külön kell választani ezeket tárgyakat.
Emlékezetes: bár Gyurcsány Ferenc választási kampányában arról beszélt, hogy a súlyos szakemberhiány miatt meg kell erősíteni a műszaki és a természettudományos képzést, az oktatási tárca azóta hozott intézkedései tovább gyengítik a reáltárgyakat. Tavaly Hiller István csökkentette a gimnáziumi kémia- és fizikaórák keretszámát, néhány héttel ezelőtt pedig kiderült, hogy szeptembertől ezer intézményben összevontan tanítják a biológiát, a fizikát és a kémiát. Ha a rendszer beválik, várhatóan 2013-ra az összes gyereket az új program szerint tanítják: megszűnnek az önálló reáltárgyak, és természetismeretet oktatnak helyette. Két év alatt százmilliárd forintot költenek uniós pénzből a terv megvalósítására. A tárgyak összevonása ellen tiltakozott a Professzorok Batthyány Köre, a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Nemzeti Pedagógus Műhely és a Magyar Biológiatanárok Országos Egyesülete is.
origo.hu
Főhősök nyomában – itt a legnehezebb irodalmi kvíz, csak a legjobbaknak sikerül hibátlanul kitölteni!
