Az adatvédelmi biztos jogkörében eljáró Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának az ügyhöz kapcsolódó, lapunkhoz eljutott állásfoglalása szerint ha az adott személy közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében jár el, és ezek ellátásával kapcsolatba hozható a bűncselekmény, illetve az ítéletben foglaltak, akkor ezen információk a törvény rendelkezése szerint nyilvánosak.
Kaszab Csabának, aki ellen vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette miatt indult eljárás, már július végén meg kellett volna kezdenie kétéves börtönbüntetését, ám – mint arról a Magyar Nemzet elsőként hírt adott – a Legfelsőbb Bíróság július 3-án elrendelte, hogy a másodfokú eljárást újból folytassák le. A Legfelsőbb Bíróságon (LB) lapunk azt a tájékoztatást kapta, hogy a döntés indokairól két hét múlva érdeklődjünk újra.
– Az LB határozata azért is érdekes, mert első- és másodfokon ugyanazt az ítéletet hozták, az utóbbit semmisítették meg; a gyorsított elsőfokú bírósági ítélet ráadásul úgy születhetett meg, hogy Kaszab beismerő vallomást tett – hívja fel a figyelmünket Révész Máriusz fideszes parlamenti és önkormányzati képviselő, hozzáfűzve, a vonatkozó bűncselekményért ma már öttől tíz évig terjedő büntetést kellene kiszabni.
A szocialista politikust – az eddig megismert részletek szerint – két év letöltendő börtönre és négy év közügyektől eltiltásra ítélték, valamint 4,4 millió forint megfizetésére kötelezték. Kaszab az ominózus időszakban a beruházási és városüzemeltetési bizottság elnöke és a Kőbányai Vagyonkezelő Rt. igazgatótanácsának is a tagja volt. A vádirat szerint egy vállalkozó 2000 nyarán arra kérte Kaszabot, hogy „kiterjedt kapcsolatrendszerén keresztül” szerezzen neki építési munkát, cserébe – ígérte – a nyereség felét visszautalja számára. A bíróság szerint Kaszab Csaba felhívta a Kőbányai Vagyonkezelő Rt. tulajdonosi csoportjának vezetőjét, és hivatali helyzetével visszaélve arra kérte: bízza meg az említett vállalkozót a legnagyobb költségvetésű társasházi felújításokkal.
– Ugyanakkor Kőbányán leginkább nem Kaszab-ügyről, hanem helyi szocialista ügyekről lehet beszélni, hiszen itt tevékenykedett MSZP-s önkormányzati képviselőként, sőt a kerület vagyonkezelőjének vezetőjeként Váradi János, akitől a Kulcsár-ügy kapcsán az ügyészség vagyonelkobzás révén 320 millió forintot venne el – nyomatékosítja Révész Máriusz. Váradi amúgy az MSZP hivatalos honlapja szerint ma is az országos választmány tagja.
A fideszes képviselő arra szintén felhívja a figyelmet, hogy ebben a fővárosi kerületben esett meg például az is, hogy a legutóbbi önkormányzati választások előtt egy útfelújítási ügyben eredményt akartak hirdetni annak nyomán, hogy autóbalesetben elhunyt, bizottsági elnök társuk nevében (!) a szocialisták összehívták a képviselő-testület ülését. – A választások után azonban a Fidesz és az SZDSZ öszszefogása nyomán új közbeszerzési eljárást írtunk ki, és mintegy ötvenmillió forinttal kevesebbért végeztettük el ugyanazt a munkát – hangsúlyozza Révész, azt állítva, hogy már a helyi SZDSZ sem tudott a szocialistákkal közösséget vállalni. A legutóbbi önkormányzati választások után ezért az MSZP-s képviselők hiába akarták Kaszab Csabát alpolgármesterré választatni, ez nem sikerült, sőt azóta már a két szabad demokrata sokszor a fideszesekkel szavaz együtt, így a szocialisták nem tudják biztosítani a többséget. (Kaszab egyébként 2006 őszétől cirka egy évig helyi MSZP-frakcióvezető lehetett, ám az elsőfokú bírósági döntés után először erről a posztjáról mondott le, majd tavaly novemberben a mandátumától is megvált.)
Idén egyébként – nem utolsósorban az országos médiában hullámokat vert Kaszab-ügy miatt – tagrevízión esett át, s mintegy 450 fősre olvadt a X. kerületi MSZP-szervezet, amelyet szocialista informátoraink szerint az addigi elnök tavaszi lemondása óta belviszályok uralnak.
– A kőbányai MSZP élén most egy megbízott vezető, Nyulász János áll – hallhatjuk Szász Csaba szocialista alpolgármestertől, aki már nem aktív tag a pártszervezetben, így még abban sem biztos, hogy az őszi tisztújításon bármilyen tisztségért indul-e.
Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a korábbi tagságának körülbelül háromnegyed részét elvesztett és a korábbi országos, fővárosi tisztújításokon „királycsinálóként” fellépett kőbányai MSZP-nek vagy soha nem is voltak sok százan ténylegesen a tagjai, vagy azért léphettek ki ezer-ezerötszázan, mert elégedetlenek voltak a helyi, illetve az országos szocialista politikával. Ebben pedig az egyes helyi szocialistákhoz köthető gyanús ügyletek is szerepet játszhattak.
Ettől az egy hozzávalótól lesz igazán jó a csirkeraguleves
