Hitelre csábított az erős forint

Úgy tűnik, a lakosság lecsapott az erős forint miatt olcsóbbá váló devizahitelekre. A Magyar Nemzeti Bank számai szerint júliusban az újonnan kötött svájcifrank-alapú fogyasztási hitelek értéke 3,8 milliárd forinttal, 87,7 milliárd forintra nőtt, míg a lakáscélúaké 6 milliárd forinttal, 72,3 milliárdra emelkedett.
A forint erősödése miatt jelenleg kisebb törlesztőrészletekkel kell számolniuk a devizahiteleseknek, ám ez az egyébként kedvező fejlemény csalóka lehet. Fennáll ugyanis az a veszély, hogy a hitelért folyamodók a jelenlegi árfolyamnak megfelelően számolják ki, mekkora összeget tudnak kigazdálkodni a hitel visszafizetésére, de egy forintgyengülés következtében bekövetkező drágulást már nem bírnak kifizetni a mindennapi szükségleteikre szánt összegek megcsapolása nélkül. A lapunknak nyilatkozó szakértők többször figyelmeztettek erre a veszélyre, és azt tanácsolták, hogy amikor eldöntjük, mekkora havi részletet vállalunk fel, legalább a jelenlegi törlesztőrészletnél húsz százalékkal magasabb kiadásokkal számoljunk, így elkerülhetjük, hogy a forint gyengülése esetén megemelkedő részletek túlságosan megterheljék a családi költségvetést.
A Magyar Nemzeti Bank statisztikája szerint a háztartási szektor folyószámlahiteleinek átlagos kamatlába júliusban 0,19 százalékkal, 22,83 százalékra növekedett. A fogyasztási hitelek átlagos kamatlába 0,49 százalékkal, 18,68 százalékra csökkent, átlagos hitelköltség-mutatójuk pedig 0,21 százalékkal, 24,81 százalékra emelkedett. A lakáscélú hitelek átlagos kamatlába 10,62 százalékot tett ki, hitelköltség-mutatója 0,2 százalékkal, 13,52 százalékra nőtt. A háztartásoknak nyújtott forinthitelek átlagos kamatlábai a fogyasztási hitelek esetében csökkentek, miközben az egyéb hitelek drágultak. Forintalapú lakáshitelt az előző havinál 0,2 százalékkal, svájcifrank-alapút 0,22 százalékkal drágábban vehetünk fel, mint júniusban. A svájcifrank-alapú, változó kamatozású vagy legfeljebb egyéves kamatfixálású fogyasztási hitelek átlagos évesített kamatlába 0,19 százalékkal, 7,11 százalékra, átlagos hitelköltség-mutatója pedig 0,23 százalékkal, 10,07 százalékra csökkent. A lakáscélú hitelek átlagos évesített kamatlába 0,09 százalékkal, 5,03 százalékra, átlagos hitelköltség-mutatója pedig 7,05 százalékra emelkedett.