Mladics és Hadzsics az ár az integrációért

Már nemcsak a szerb tisztségviselők emlegetik, hanem Olli Rehn uniós bővítési biztos is kilátásba helyezte, hogy Szerbia jövőre elnyeri a tagjelölt státust az Európai Unióban. Ezek a szavak azonban akár Szerbia vigasztalásának is felfoghatók, miután a miniszterek tanácsa a legutóbbi brüsszeli értekezleten nem oldotta fel a Szerbiával való átmeneti kereskedelmi szerződés zárlatát. Pedig az EU minden tagországa azon volt, hogy ezt az okmányt életbe léptessék, kivéve Hollandiát, amely mint korábban is, most is következetesen kitartott az egyébként közösen megállapított feltételek mellett, hogy amíg Szerbia nem jár sikeresen a hágai törvényszékkel való együttműködés végére, addig nem folytatódik az integráció. Vagyis Ratko Mladics és Goran Hadzsics hágai vádlottak kiszolgáltatását követelik. Az EU többi tagországa viszont az okmány életbe léptetésével jutalmazta volna Radovan Karadzsics letartóztatását, s elfogadta a belgrádi állítást, hogy megvan a politikai szándék a másik két körözött kiszolgáltatására is, csak nem jutottak nyomukra az intenzív kutatás ellenére sem.
Ugyancsak Olli Rehntől származik a javaslat, hogy Szerbia léptesse életbe egyoldalúan a kereskedelmi megállapodást. Ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy Belgrád eleget tesz az okmányból eredő kötelességeinek, de ugyanezt nem teszi meg az EU, s Szerbia el sem várhatja tőle. Akik elfogadását szorgalmazzák, azt erősítik, hogy ebből Szerbiának haszna származhat, sokan azonban fenntartásokkal vannak. Egy ellenzéki közgazdász szerint egy ilyen megoldás újabb megaláztatást jelent Szerbia számára.