„Van kiút a válságból ”

A XXI. század társadalmi nehézségeiről és a kivezető útról, ebben az egyházak és civil szervezetek szerepéről tanácskoztak tegnap a történelmi egyházak képviselői Nyíradonyban. Az ökumenikus tanácskozást a Barkanovics Alapítvány Izraelita Műhelye kezdeményezte azzal a céllal, hogy választ keressenek Magyarország mély erkölcsi és gazdasági válságának okaira, illetve megfogalmazzák, mit kell tenni azért, hogy az ország elmozduljon a mélypontról.

Hit alapján a valóságból kell meríteni a cselekvés programját a társadalmi nehézségek megoldásához – ezt Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek mondta előadásában. Hangsúlyozta, az ember eredendően szabad, képes az objektív megismerésre, döntéseiért pedig felelősséggel tartozik. Ez alól az erkölcsi felelősség alól nem mentesek a politikusok sem – mutatott rá.
Bölcskei Gusztáv, a református lelkészi zsinat elnöke a hosszú távú gondolkodás nélkülözhetetlenségére, ezzel összefüggésben a magyar termőföld védelmének fontosságára hívta fel a politikusok figyelmét. Hangsúlyozta, a politika nem lehet pusztán a hatalom megszerzésének és megtartásának eszköze. Legfőbb célja nem ez, hanem a közjó szolgálata, éppen ezért a hosszú távú gondolkodás azt is jelenti, hogy a politikusnak túl kell látnia a választási ciklusokon. Tőkés László királyhágó-melléki református püspök úgy fogalmazott, az egyháznak és az államnak nem szemben állnia kell egymással, hanem ki kell egészíteniük egymást a jövő, a magyarság megmaradása érdekében. Hangsúlyozta, olyan időkben, amikor egyesek antiszemitizmust akarnak szítani, a nyíradonyihoz hasonló kezdeményezések óriási jelentőséggel bírnak. Mészáros Kálmán, a baptista felekezet elnöke arra figyelmeztetett, a hit nélküli ember könnyedén eltéved az élet útvesztőiben, és elhiszi, hogy tetteiért nem felelős. Tasó László, a vendéglátó város polgármestere úgy látta, a válság olyan súlyos, hogy össze kell fogni mindenkivel, akivel csak lehet, bele kell kapaszkodni abba is, akit eddig utáltunk, mert csak így húzható ki a kátyúból az ország szekere.
Weisz Péter, a Barankovics Alapítvány Izraelita Műhelyének vezetője szintén mély morális és gazdasági válságról beszélt, amiből csak a hit és a szeretet vezethet ki, ez adhat alapot arra is, hogy a magyarországi zsidók, zsidó vallású magyarok megtalálják a helyüket szülőhazájukban – hangsúlyozta.
A tanácskozáson megjelent Jókai Anna Kossuth-díjas írónő és Szöőr Anna, a Független Jogász Fórum képviselője is. Előbbi az írástudók felelősségére hívta fel a figyelmet, illetve arra, hogy az irgalom a bajban lévőnek jár, a hatalomban ülő, a kisemberrel gőggel packázó hatalmasoknak keresztényi szeretetből sem. Szöőr Anna emlékeztetett, 2006 októberében a hazug őszödi beszéd kiszivárgása utáni tüntetésen lábbal tiporták az emberi jogokat, s ráadásul beindultak az áldozatot hibáztató gyilkos mechanizmusok is. Bejelentette, 2009 februárjáig több mint nyolcvan emléktáblát állítanak fel a kommunizmus áldozatainak. Az első táblaavatásra október 1-jén a kárpátaljai Szojván kerül sor.