E napokban a Vaszary-képtárban téblábolók próbálják megérteni a fél évszázadot emigrációban töltő, erdélyi származású festő, Kazinczy János Antal üzenetét. Aztán majd – ha a képek továbbkerülnek – bizonyára a művészettörténészek kezdik „besorolni” a reneszánsz festői technikát használó, idegenbe szakadt alkotót. Azt azonban már a laikus is megállapíthatja, hogy az Erdélyt, majd 1957-ben Budapestet is odahagyó Kazinczy képei jórészt a kései kubizmusból és az absztrakcióból táplálkoznak. Színei visszafogottak, munkáiból mediterrán nyugalom és természetszeretet árad.
2002-ben és 2003-ban rendezett kiállítását a hazai nagyközönség és a szakma óvatos távolságtartással kezelte, nem tudván elhelyezni életművét a kortárs magyar festészetben. Igazi jelentőségének mérlegelése, megértése, befogadása még várat magára – olvasható a kaposvári tárlat meghívójában.
Kazinczy János Antal képeit Franciaországban élő fia, Kazinczy János Árpád szobrászművész személyautón hozta haza Vacqueyras-ból. A tárlatnyitó után lapunknak azt mondta: reméli, lesz majd Magyarországon egy olyan állandó kiállítóhely, amely egyben tartja január 7-én elhunyt édesapja munkáit.
Hazatért a gyűjtemény
Ötvenévi emigráció után hazaérkezett a Rudnay-tanítvány Kazinczy János Antal kilencven képe. A többnyire tojástemperával készült, késő kubizmusból táplálkozó, absztrakt festmények most a kaposvári Vaszary-képtár látogatóit ejtik bámulatba.
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!