Sátáni ez az egész – fogalmazott Baranyi Károly, a Nemzeti Pedagógus Műhely (NPM) elnöke, kifejezve megdöbbenését és felháborodását. A pedagógus rámutatott: az evolúció során nem létezik viszszafejlődési tendencia, csak a szókincsünk csökken folyamatosan az utóbbi években. – Beérett az elmúlt tizenöt év „munkájának” gyümölcse: a kompetenciaalapú oktatás következménye, hogy nem beszélni tanítunk, a szóbeli számonkérés teljesen háttérbe szorult – fejtette ki Baranyi Károly. Hozzátette: a műveltségkép, ami megtart egy nemzetet, és frissen tartja egy ember memóriáját, szókincsét láthatóan erodálódott. Az NPM elnöke rávilágított: nem az a fő gond, hogy a tanárok fizetése kevés, hanem az, hogy a gyerekek nem tudnak semmit, gyakorlatilag nagy részüket funkcionális analfabétává (nem érti, amit olvas – a szerk.) tették, így ma már csak olyat kérdeznek tőlük, amit egy funkcionális analfabéta megért. Nem más ez, mint nemzetrombolás – fakadt ki Baranyi.
Helyteleníti a rövidítéseket Margócsy István irodalomtörténész is, aki úgy vélte: lehet, hogy a szerzőknek üzletileg hasznos a vállalkozás, de az irodalom megszerettetése ügyének nem használ. – Lehet, hogy a tanulók nem értik a műveket, de nem fogják érteni átírva sem, mert sajnos hazánkban az elmúlt negyven évben folyamatosan szorul vissza az olvasáskultúra – tette hozzá.
Csacsiságként kell jellemeznem, ha egy művet átírnak, mert így az irodalmi nyelv nem rögződik – fogalmazott Ratzky Rita, a Petőfi Irodalmi Múzeum főtanácsosa. Kifejtette: kevés az irodalomóra, és roszszul is tanítjuk a tárgyat, mert egyre kevesebb marad a tantervben a régi irodalmi emlékekből. Véleménye szerint átírás és meghúzás helyett inkább magyarázó tanulmányokat kellene készíteni, illetve a művek lábjegyzeteiben jobban megmagyarázni a ma már kevésbé érthető kifejezéseket. – Kicsit meg kell küzdeni az irodalomért, de megéri – hangsúlyozta a főtanácsos, aki figyelmeztetett: szerzői jogokat is sérthet az alkotások átírása.
Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke nem tartja ördögtől való gondolatnak a próbálkozást, ám figyelmeztetett: semmiképpen nem válthatja ki a kötelező olvasmányt az átírt verzió. – Ha nehezen birkóznak meg a tanulók A kőszívű ember fiaival, amely valóban nehéz olvasmány, akkor az Az új földesúrt kell velük olvastatni, azonban A Pál utcai fiúkat lerövidíteni őrültség volna, ahogy az Egri csillagok rövidített verziójával sem értek egyet – mondta Arató László. Hozzáfűzte: mivel az irodalom szépsége nehézségében is rejlik, nem ezt a módszert tartja az olvasásra nevelés útjának, ugyanakkor úgy vélte, bizonyos esetekben a lerövidített változat segíthet megszerettetni egy-egy művet a szélesebb rétegekkel is, és az egyoldalas kivonatokhoz képest az átírt verzió olvasása előrelépés is lehet.

Újabb ukrán kémgyanús nevet jelentett be Kocsis Máté