Tegnap hajnalban, 97 éves korában Kaposváron elhunyt Takáts Gyula Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas költő, író, műfordító, a Rippl-Rónai Múzeum nyugalmazott igazgatója, a Berzsenyi Társaság örökös elnöke, Kaposvár és szülővárosa, Tab díszpolgára. Az 1911-ben született, szép szavú lírikus már hosszabb ideje betegeskedett, nem volt ereje felkapaszkodni a balatongyöröki Becehegyre, a gondosan művelt szőlőbirtokára. Itt évtizedeken át – kortyolgatva a hegy zamatos borát – a magyar irodalmi élet legjelesebbjeivel folytatott véget nem érő diskurzusokat.
Amíg tehette, botjára támaszkodva Kaposvár minden jelentős kulturális eseményén megjelent. A megújult Somogy folyóirat idei első száma őt, a XX. század nagy tanúját köszöntötte. „Múlhat az idő, változhatnak a napszakok, Takáts Gyula a zeniten marad, miként Berzsenyi és Csokonai. Azt kívánjuk, minél tovább ontsa fényét szürkülő világunkban” – írja a folyóirat születésnapi számában Tari István délvidéki költő. Takáts Gyula Somogyország színeiből teremtett világot, és bár hívták és tehette is volna, soha nem hagyta el szűkebb pátriáját. A friss és szárnyaló gondolkodású lírikus rendkívül termékeny munkásságának csaknem félszáz könyv, és mert kiváló rajzkészséggel is megáldotta a teremtő, több száz grafika és festmény a tanúja. A Kossuth-díjas poétát Kaposvár önkormányzata a saját halottjának tekinti. Temetésének időpontjáról később intézkednek.
Nemvárt fordulat jön az időjárásban, mutatjuk mire számíthat