Szombat délelőtt még elfogadható a létszám, a tapasztalat szerint délutánra már mozogni is alig lehet, az esti gálára érkezőknek pedig már nem is jut hely, ezért időben jövünk. Ilyenkor fut a gyermekprogramok nagyobb része is, bár ezekből jócskán marad másnapra, hiszen a táncháztalálkozó ma már legalább annyira a kisgyermekes családokra épít, mint a néptáncegyüttesek kamaszaira és a mozgalomban megőszült nagyszülőkre. Helyénvaló ez a gondolkodásmód, és látszik is az eredmény: a néphagyományra a legfogékonyabbak a legkisebbek és ifjú szüleik. Ezzel újabb ötven-hatvan évre biztosíthatják a találkozó látogatottságát.
Az árusoknál kisebb a tolongás, de hogy ez a válság tünete, avagy a korai időpontnak szól, nehéz lenne eldönteni, az azonban biztos, hogy idén inkább az olcsóbb vásárfiák lelnek gazdára, ahogy ezt egy ideje a népművészeti vásárokon tapasztalhatjuk. A küzdőtéren éppen szlovák zene szól – kár, hogy ezt Fico nem hallja –, s aki megérkezett, gondolkodás nélkül beáll. A táncházmozgalom, amely a határon túli magyarok sorsát annyira a szívén viseli, csöppet sem bélyegzi meg azokat a népeket, akik fennhatósága alatt a magyarok kisebbségi sorban élnek, sőt. Élteti az ő kultúrájukat is, hiszen a Kárpát-medence néprajza csakis egységében érthető meg.
Bár az új aréna hangulata nem éppen áll összhangban a táncházak világával, a parkoló szomszédságában berendezett folkkocsmában mulatókat ez nem zavarja. A kamaratermeket összekötő folyosó kissé steril, de azért itt is minden beugróban táncolnak, vagy legalább zene szól. Egyetlen apróságot nem értünk, miért nem kapjuk meg a PET-palack kupakját. Ezt ugyanis biztonsági előírás tiltja, így viszont kilötykölik a gyerekek a folyadékot. Különösebben nem lepődünk meg a biztonságiak logikáján, elvégre a cumisüveg is az egyik legbeváltabb Molotov-koktél-tároló… A jó hangulatot azonban semmi sem tudja elrontani, még az sem, hogy az egyetlen bankautomata csődöt mond, hiszen a táncháztalálkozó mára már igazi ünneppé vált, amelynek megvan a maga méltósága, s ez minden mást feledtet.
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben