Székely Tamás egészségügyi miniszter arra kérte az Egészségbiztosítási Felügyeletet és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat (OEP), hogy vizsgálja meg, az előírásoknak megfelelően vezetik-e a várólistát, s jogosan szednek-e pénzt a betegektől a Pécsi Diagnosztikai Központban.
Az intézményben már csak júliusra tudnak vizsgálati időpontot adni a pácienseknek. Azok viszont, akik nem akarnak várni, díjfizetés ellenében azonnal sorra kerülhetnek. „Sorban állás és beutaló nélkül vizsgáltathatja meg magát a korszerű MRI-diagnosztikával a lehető legrövidebb időn belül” – olvasható a szolgáltató internetes oldalán. Az egyes vizsgálatok ára 10 és 50 ezer forint között változik. Az agyi ereket 10 ezerért, az epeutat 30, a kismedencét 40, a szívet pedig 50 ezerért vizsgálják meg az MRI-készülékkel. Ugyanannyiért, amennyit az egészségbiztosító utalna ezekért a diagnosztikai tevékenységekért – állítja Németh Béla. A pécsi intézmény vezetője lapunknak úgy nyilatkozott: két gépen végeznek vizsgálatokat. Az egyik kapacitását az egészségbiztosító heti 168 órában lekötötte, így ezen csak közfinanszírozott betegeket látnak el. Vásároltak azonban egy másik berendezést is, amelyen kutatásokat végeznek, és a fizetős pácienseket vizsgálják. Szerinte tehát különválik a közfinanszírozott és a térítésidíj-köteles ellátás, a fizetős betegek miatt nem kerülnek hátrányba a nem fizetősek.
– Várólista nem azért alakult ki, mert mi nem végezzük megfelelően a dolgunkat – szögezte le. – Rendelkezünk géppel, szakszemélyzettel, és beteg is van bőven, hiszen két megye lakossága tartozik hozzánk, ráadásul Pécsett egyetem működik, amely sok beteget vonz – tette hozzá. Németh Béla úgy fogalmazott: várólisták elsősorban a folyamatos finanszírozási megszorítások, valamint az egyetem nagy betegvonzó képessége miatt alakult ki.
Eddig ugyanis az OEP csak egy speciális pontrendszer alapján előre meghatározott mennyiségű teljesítményt finanszírozott. Most változott ugyan a helyzet, már nincs maximum, de a finanszírozás öszszességében még az eddiginél is alacsonyabb lehet. Németh Béla hangsúlyozta: hiába adott minden, nem láthatnak el korlátlan számú beteget, hiszen miután a teljesítmény egy részére csak csökkentett finanszírozás jut, így egy idő után veszteségbe csapna át a tevékenységük. Ezt pedig büntetőjogi következmények miatt nem vállalhatja.
Szinte nincs ma már olyan intézmény, amelyben ne keveredne a közfinanszírozott és a magánellátás. Így a biztosított választás elé kerül: kivárja a sorát, vagy a közkórház magánbetegeként a tb helyett maga finanszírozza meg mondjuk a műtétet. Némiképp áttekinthetőbb a helyzet, ha valaki az említett pécsi esethez hasonlóan „hivatalosan” is magánbeteggé válik, s előre ismert tarifáért vásárolja meg a szolgáltatást. S noha a közfinanszírozott szolgáltatáson belül pénzért senki sem kerülhetne előrébb a várólistán, mégis sokan ezt teszik: zsebbe csúsztatott borítékkal ott is a lista elejére lehet ugrani, ahol elvileg nincs lehetőség magánbetegként elvégeztetni a beavatkozást. Ilyen esetekben a trükk egyszerű, sürgősséget igénylőként kell feltüntetni a pácienst.
Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke is úgy látja, szigorúbb és pontosabb szabályozásra volna szükség a közfinanszírozott és a magánellátás szétválasztása érdekében. Szerinte az elégtelen finanszírozás mellett az intézmények menedzsmentjének menekülési utat jelentenek a fizetős páciensek. Megjegyezte, nemcsak a finanszírozás, hanem sokszor a szakemberhiány is hozzájárul a várólisták növekedéséhez. Egyetértett azzal: ha egyre több beavatkozásnál díjfizetés ellenében hamarabb lehet sorra kerülni, az kettéválasztja a szegények és a gazdagok ellátását.
origo.hu
Magyar Péter szakértője: igenis büdös szájúak a magyarok!
