Húsz éve temették újra Nagy Imrét és mártírtársait

Ötvenegy évvel ezelőtt, június 16-án,  az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlásban kivégezték Magyarország törvényes miniszterelnökét, Nagy Imrét és több mártírtársát. Ma a főváros több pontján az 1958-ban kivégzettek húsz évvel ezelőtti újratemetésére is emlékeznek.

A Nagy Imre kivégzése előtti és utáni esztendőkben 228-an váltak a kommunista megtorlás áldozatává. Húsz esztendeje a Műcsarnok előtt ravatalozták fel és temették újra Nagy Imrét és mártírtársait, egy üres koporsóban pedig jelképesen minden ötvenhatos vértanút.
– A bűnöket és a bűnösöket meg kell nevezni – jelentette ki Jánosi Katalin, Nagy Imre unokája, a kivégzett miniszterelnök 1989. június 16-i temetésének húszéves évfordulója alkalmából rendezett tegnapi konferencián. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem híve a megtorlásnak, a bosszúvágy sosem élt családjában. Úgy vélte: húsz éve temetés és nem újratemetés történt, mert a „börtönudvaron való elföldelés nem tekinthető temetésnek”. Kijelentette: a gyászszertartás egyben az elmúlt rendszer, a diktatúra temetése is volt, amelynek során százezrek róhatták le kegyeletüket a vértanúk emléke előtt. Rainer M. János, az ’56-os intézet főigazgatója úgy fogalmazott: a temetés napja a rendszerváltás tömeglélektani pillanata volt, Boross Péter volt miniszterelnök pedig a nemzet lélektani felszabadító momentumaként jellemezte a szóban forgó napot.
Az 1989-es eseményekre, illetve a szovjet katonák 18 évvel ezelőtti kivonulására emlékezett hétfőn a parlament is. Szili Katalin házelnök szerint Nagy Imre újratemetése szimbolikus lépés a nemzeti függetlenség és szabadság visszanyerése felé vezető úton, amely után 1991. június 19-én az utolsó megszálló szovjet katona is elhagyta Magyarországot.
Ma több helyszínen is megemlékeznek az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjairól, valamint a húsz évvel ezelőtti újratemetésről. Kilenc órakor a közjogi méltóságok, Nagy Imre családtagjai, a Nagy Imre Társaság és Alapítvány, valamint az ’56-os szervezetek képviselői róják le tiszteletüket a Vértanúk terén, az egykori miniszterelnök szobra előtt, majd 10 órakor a Hősök terén is ünnepi koszorúzást tartanak.
A Műcsarnok előtt ugyanott alakítják ki az emlékhelyet, ahová 1989-ben Nagy Imre újratemetésén százezrek zarándokoltak. Az akkorit idéző térinstalláció készül, azzal a különbséggel, hogy ezúttal a gyász színe helyett a nemzeti trikolór borítja be majd a múzeumot.
Délután negyed háromkor Sólyom László köztársasági elnök helyez el koszorút a Rákoskeresztúri új köztemetőben Nagy Imre és mártírtársai sírjainál. Budapesten a forradalom hat emlékhelyén (a Széna téren az ’56-os emlékműnél és kopjafáknál, a Forradalom lángjánál a Kossuth téren, a Corvin közben a Pesti srác emlékművénél, a Műegyetemi emlékműnél, az ’56-osok terén és a Nagy Imre-emlékház udvarán) 10 órától várják gyertyagyújtásra a megemlékezőket. Este nyolc órától a Hősök terén ünnepi koncert zárja a megemlékezéseket.
Publicisztika a 6. oldalon