Kopogtató feltörekvők

Két, a jelenlegi egypólusú világrend politikai, illetve gazdasági alternatívájaként jelentkező tömörülés, a sanghaji hatok, valamint az úgynevezett BRIC-csoport vezetői tegnap jekatyerinburgi csúcstalálkozóikon egyértelműen a világ értésére adták, hogy nagyobb beleszólást akarnak a globális döntésekbe.

2009. 06. 26. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Alternatíva. Először a Goldman Sachs befektetőház közgazdásza, Jim O’Neil használta 2001-ben a legfejlettebb gazdasági hatalmakhoz gyorsan felzárkózó négy országra angol kezdőbetűik alapján a BRIC-csoport elnevezést. Kína, India, Oroszország és Brazília vásárlóerő-paritáson számolva már most a világ GDP-jének 22 százalékát adja, az előrejelzések szerint húsz év múlva pedig már lekörözik a G7-csoportot. (MN)


A sanghaji hatok mind markánsabb megjelenése már korábban jelezte az egypólusú világrend gyengülését, amelyet a gazdasági válság csak megerősített. Ez utóbbit jelzi, hogy tegnap Jekatyerinburgban először találkoztak a legmagasabb szinten a világgazdasági folyamatok irányításába egyre nagyobb beleszólást kérő BRIC-csoport, Kína, India, Oroszország és Brazília vezetői is.
Már a Sanghaji Együttműködési Szervezet tanácskozásán is központi szerepet kapott a koreai nukleáris fegyverkezés, Afganisztán és egyéb biztonsági kérdések mellett a világgazdasági válság. A tagállamok állást foglaltak az együttműködés erősítése mellett a nemzetközi pénzügyek ellenőrzése és irányítása terén. Hu Csin-tao kínai államfő a bankrendszerek közötti együttműködést, valamint a tagállamok makrogazdasági és pénzügyi politikájának egyeztetését sürgette, míg Dmitrij Medvegyev azt emelte ki, hogy a válság idején a dollár nem tudott megfelelni a tartalékvaluta- szerepnek. Az orosz elnök kilátásba helyezte, hogy a sanghajiak az elszámolásban és a hitelezésben más, nemzetek felett álló valutára térhetnek át. Az ezt követő BRIC-csúcson hasonló keménységgel támadták a résztvevők a gazdasági válság kezelésének jelenlegi módszereit, a dollárt, helyet kértek Indiának és Brazíliának a G8-ak között, s követelték az IMF kvótáinak újraosztását. Ezt alátámasztandó Kína 40, Oroszország és Brazília pedig 10-10 milliárd dollárnyival járul hozzá a pénzügyi szervezet feltőkésítéséhez.
A csúcs idején számos kétoldalú találkozó zajlott le a részt vevő államok vezetői között. A békefolyamat 2008-as befagyasztása óta először tárgyalt az indiai miniszterelnök és a pakisztáni elnök.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.