Jövő héten hívja le Magyarország a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelkeretének legújabb, hozzávetőleg 1,3 milliárd eurós részletét – adott tájékoztatást tegnap lapunk kérdésére Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium (PM) szakállamtitkára. A mintegy 370 milliárd forintos mostani IMF-részlet, valamint a múlt héten lehívott másfél milliárd eurós (csaknem 430 milliárd forintos) uniós részlet lekérése nyomán erősen megcsappant a tavaly októberi húszmilliárd eurós hitelkeretünk. Az elvileg jövő év tavaszáig igénybe vehető keretünkből mindössze 5,7 milliárd euró maradt, ami a jelentős mértékű államadósságunk finanszírozását nézve nem lesz sokáig elegendő. Korábban több közgazdász is arra figyelmeztetett, hogy hazánknak el kell kezdenie a tárgyalásokat az IMF-fel egy újabb kölcsönről, s tegnap már Bajnai Gordon is beszélt ennek a lehetőségéről. A miniszterelnök a Dow Jones hírügynökségnek nyilatkozva azt közölte: ha újra vis maior helyzet áll elő a pénzpiacokon, akkor nem kizárt, hogy ismét kölcsönt kér Magyarország. Bajnai elismerte: hazánknak muszáj visszaszereznie a befektetők bizalmát. Ennek érdekében féken kell tartani a hiányt, és a lehető leghamarabb csatlakoznia kell az euróövezethez – tette hozzá.
*
Mint ismert, a hitelek lehívását kemény feltételekhez és szigorú ellenőrzéshez kötötte az EU és az IMF. A kormány iránti bizalmatlanságot mutatja, hogy hitelezőink szoros havi beszámolási kötelezettséget is előírtak számunkra.
Mindeközben a költségvetés helyzetéről tegnap friss adatokat tett közzé a pénzügyi tárca, s ezek ismét azt bizonyítják, hogy irreális számok kerültek a tavaly decemberben elfogadott költségvetésbe. A megalapozatlan terveket jelzik az áfabevételek: a recesszió és a zuhanó kereslet nyomán a legfrissebb minisztériumi előrejelzés már csak 2072 milliárd forintnyi áfabevételre számít, szemben a törvényben rögzített – áfaemelés nélkül számolt – 2135 milliárddal. Cégautóadóból a múlt hónapban csupán 300 millió forint folyt be, a regisztrációsadó-bevételek pedig 60 százalékkal maradtak el a tavalyi szinttől. A regisztrációs adóhoz fűzött bevételi tervekről most már biztosan lehet tudni, hogy nem teljesülnek, hiszen a törvényben éves szinten előírt 82,1 milliárd forintból május végéig csupán 18,2 milliárd forint érkezett be.
A büdzsé adóssága újabb negatív csúcsot döntött májusban. Öt hónap leforgása alatt 984 milliárd forinttal duzzadt az adósságállomány, elérve ezzel május végére a 19 052 milliárd forintot. Bár a forint gyengülése önmagában 340 milliárd forinttal növelte a devizaadósságot, az eladósodás folyamata így is nagyon gyors. A költségvetés devizaadóssága jelenleg 7262 milliárd forintot, míg a forintadósság 11 743 milliárd forintot tesz ki.
Az államadósság kamataira a tárca új kimutatása szerint az első fél évben 664 milliárd forintot kell költeni, többet, mint az egész évre várt társaságiadó-bevétel. Az idei kamatteher várhatóan 1200 milliárd forintra rúg, szemben a tavalyi, akkor ugyancsak rekordnak számító 1154 milliárd forinttal.
Az idei költségvetési hiányt továbbra is meglehetősen nagy bizonytalanság övezi. Az első fél évben a teljes évre tervezett hiány több mint 80 százaléka teljesül, azaz a következő fél évben még az eddigieknél is nagyobb szigorra lesz szükség az állami gazdálkodásban. A friss prognózis szerint az államháztartás idén 989 milliárd forinttal költ majd többet bevételeinél. Figyelemre méltó, hogy a júniusi deficit eléri a 276 milliárd forintot, így az első féléves hiány 844 milliárd forintot tesz ki. Ennek ellenére Katona Tamás, a PM államtitkára tegnap azt közölte: nem kell változtatni az éves előrejelzésükön, mert a jelenlegi folyamatok ezt nem indokolják. A MÁV-ra ugyanakkor biztos, hogy az eddigieknél nehezebb idők várnak, legalábbis ez derül ki az államtitkár lapunk kérdésére adott válaszából. Eszerint a hazánk uniós hitelmegállapodásában meghatározott 40 milliárd forintos tömegközlekedési megszorítás jövőre lesz esedékes, az erre vonatkozó szigorításokat 2010-ben vezetik be a vasúttársaságnál.
Viszlát, lakástámogatás. Mint-egy 172,5 milliárd forintos megtakarítást jelent a jelenlegi lakástámogatási rendszer megszüntetése, az új kamattámogatási rendszer költségvetési forrásigénye pedig 2009–2011 között évente nem haladja meg a 2,5-3 milliárd forintot – ismertette Szollár Domokos kormányszóvivő a csütörtöki tájékoztatón Budapesten. Az idén a támogatások július 1-jei felfüggesztésével számolva 25,6 milliárd forint, 2010-ben évi 68,6 milliárd forint, 2011-ben pedig évi 78,3 milliárd forint a költségvetési megtakarítás. Akik 2009. június 30-ig nyújtják be az igénylésüket, vagy már jelenleg is részesülnek valamilyen típusú lakástámogatásban, ők továbbra is megkapják a támogatást.
Szollár Domokos elmondta: az új, célzott állami kamattámogatási formát a 35 év alattiak, valamint a 45 év alatti, két- vagy többgyermekes családok vehetik igénybe új lakás építéséhez, új lakás vásárlásához, vagy a lakás korszerűsítéséhez. Egyféle, állampapírhozam-alapú kamattámogatási forma váltja fel a korábbi támogatási formákat. Ennek mértéke új lakáscélnál az állampapírhozam 50 százaléka, lakáskorszerűsítésnél 40 százaléka. A 45. életévüket be nem töltött, a két vagy több gyermeket nevelő családoknál a kamattámogatás intenzitása új lakás vásárlása vagy építése esetén a gyermekek számával nő: 2 gyermek esetében 52 százalék, e fölött – gyermekenként és 6, vagy annál több gyerekig – 55 százalékra, 59 százalékra, 64 százalékra, illetve 70 százalékra nő. Az új kamattámogatási formát október 1-jétől lehet igényelni a hitelintézeteknél, szigorú feltételek mellett.
