SZDSZ: tovább araszolva a semmibe

Döbbenten hallgatom az SZDSZ felől jövő híreket. Hihetetlen, mennyire nem tanulnak semmiből, még saját múltjukból sem. Most ott tartanak, hogy Kuncze Gábor legyen (bukott) pártjuk elnöke. Az az ember, aki annak idején oroszlánrészt vállalt a most elért 2 százalékért való önsorsrontó küzdelemben. A politikai helyzetfelismerő képesség a ballib pártnál fordítottan érvényesül. Azzal, hogy az SZDSZ-ben a fő hangadók visszahívnák azt, aki gyűlölködő, tolvajbandázó, káromkodó parlamenti felszólalásaival híresült el, aki egy összevert ellenzéki képviselőn viccelődött, és aki nemrég – náci mintára – ciántablettát javasolt az elégedetlenkedő embereknek, arra adnak garanciát, hogy SZDSZ egyenlő két százalék, de mindörökké. Vagy még annyi sem. Ha egy magáncég csődbe megy, nem az a szokás, hogy a tönkretételért felelős vezetőt újra megbízzák ugyanazzal a munkakörrel.
Ráadásul ezen a párton már sem részleges, sem teljes, és egyáltalán, semmiféle „tisztújítás” nem segíthet. Ez csak játék a szavakkal, látszatpolitika. Pár tucat totálisan lejáratódott, elhasználódott ügyvivő, ilyen-olyan tag szánalmas körbeforgása már rég nem old meg semmit. Hogy gondolhatják azt a párt vezetői, ez megoldásként komolyan szóba jöhet a történtek után? Enynyire lenézik a közvéleményt? Mi kell még Fodornak, Hornnak, Magyarnak, Kókának, Petőnek és társaiknak, hogy megértsék végre: megszűnt a szavazóbázisuk, kiírták magukat a pártrendszerből, nem kellenek többé a társadalom 98 százalékának?
Nincs tovább, lehet szaladni az MSZP karjaiba, oda, ahova az SZDSZ mindig is tartozott.
Mészáros Géza
Budapest