Budai Bernadett kormányszóvivő továbbra is kitart amellett, hogy Bajnai Gordon miniszterelnök nem volt vezetője offshore cégnek, és nem folytatott olyan tevékenységet, amely magyarországi adóelkerülésre irányult. A lapunkban közreadott bizonyítékok azonban arról tanúskodnak, hogy Bajnainak az egyik ciprusi offshore cég igazgatójaként módja volt arra, hogy milliárdos nagyságrendben tüntethesse el Magyarországról a Dataplex eladása hasznából származó milliárdokat a magyar adóhatóság elől. A kormányszóvivőtől ezért azt is megkérdeztük, hogy ha dokumentumokkal bizonyítjuk, hogy Bajnai igenis offshore céget vezetett, a miniszterelnök lemond-e posztjáról. Budai elmondta, egyelőre nem tud egy későbbiekben megjelenő dokumentum kapcsán nyilatkozni, de – mint kijelentette – várják a Magyar Nemzet által közreadott újabb tényeket.
Lapunk már hétfői számában bemutatta – és most újra közreadja – azt az iratot, amely igazolja: a Ciprusi Köztársaság kereskedelmi, ipari és idegenforgalmi minisztériumának cégnyilvántartó hivatala 2005. október 14-én kelt igazolásában Bajnai Gordont a Fleminghouse Investment Ltd. igazgatójaként tartotta számon. Az tehát nem lehet vitás, hogy Bajnai vezető tisztségviselője volt-e a külföldi cégnek. Az volt. Most vizsgáljuk meg, hogy a Fleminghouse offshore cég-e, vagy sem!
*
A miniszterelnök és a pénzügyminiszter többször hangoztatott érve szerint ugyanis nem beszélhetünk ciprusi offshore cégekről, amióta Ciprus is tagja az Európai Uniónak. A szigetország 2004. május 1-jén lépett be az EU-ba. A ciprusi cégnyilvántartó hivatal egy igazolása szerint azonban a Fleminghouse-t Ciprus uniós csatlakozása előtt alapították. Ekkor a szigetország az offshore cégeknek otthont adó adóparadicsomként működött, így a Fleminghouse offshore cégnek minősül. Ugyanakkor az uniós csatlakozás sem hozott gyakorlati változást a ciprusi offshore cégek életében, mi több, a csatlakozás előtt bejegyzett offshore cégek megőrizhették offshore státuszukat.
A kormányfő cégügyei kapcsán felmerült ellentmondások megoldása nemcsak Budai Bernadettet hozta nehéz helyzetbe tegnap, hanem a másik kormányszóvivőt, Szollár Domokost is. Ő ugyanis két alkalommal akadályozta meg, hogy lapunk munkatársa kérdéseket tegyen fel erről a miniszterelnöknek. Az első sajtótájékoztatón, időhiányra hivatkozva, a már megadott szót vette el a Magyar Nemzet újságírójától, majd bocsánatot kérve azt ígérte: a félórával későbbi, újabb miniszterelnöki tájékoztatón elhangozhat a kérdés. Erre azonban nem kerülhetett sor: Szollár ugyanis a már elkezdődött második sajtótájékoztató alatt odalépett tudósítónkhoz, és tudtára adta, nem engedi meg, hogy a Bajnai zavaros cégügyeit firtató kérdést feltegyük. Szollár Domokos ezzel nagy szolgálatot tett a kormányfőnek. Bajnai ugyanis a korrupció ellen küzdő nemzetközi szervezet, a Transparency International (TI) kuratóriumi elnök asszonyával, Huguette Labelle-el közösen állt az újságírók előtt, ahol nyilván kényelmetlenséget okozott volna egy olyan ügy firtatása, amelyben egyszerre szerepel a miniszterelnök neve olyan üzleti eseménnyel, amelyben az ügyészség hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt nyomoz. Az ügyészség egyébként továbbra sem hajlandó semmit sem elárulni a parlament elé került büntetőügyről. Így egyelőre még mindig nem tudhatjuk, hogy miért csak a ciprusi hatóságokat kereste meg adatszolgáltatással, hiszen Bajnai Gordon is mindent tudhat a hűtlen kezelés gyanúját felvető, a Dataplexbe ömlő állami pénzek körülményeiről. A Nemzeti Nyomozó Iroda szintén nem mond semmit, mert az ügyészségi állásfoglalásra vár.
Lapunk megkereste Oszkó Péter pénzügyminisztert is, aki a hétfői parlamenti vitában megvédte Bajnai Gordon offshore-ügyeit. A korábban adószakértőként dolgozó Oszkót arra kértük, hogy juttassa el szerkesztőségünkbe azt a jogszabályt, amelyre hivatkozott, ugyanis kijelentésének elhangzása óta azt már több adószakértő is megcáfolta. A PM válaszából kiderül: Oszkó nem tud felmutatni ilyen jogszabályt, így hazudott, és megtévesztette az országgyűlési képviselőket.
Alexa Noémi, a Transparency International magyarországi irodájának vezetője kérdésünkre elismert: általánosan nem fogadható el, ha a sajtó munkatársait akadályozzák munkájukban. Bajnai ügyleteitől függetlenül pedig az a véleménye az offshore cégekről: az adóelkerülésen kívül az is komoly aggályokat vet fel, hogy nem látható, kik állnak ezen cégek mögött, ez pedig visszaélésekre ad lehetőséget.
Berlinben Orbán Viktor, a Fidesz elnöke arról állapodott meg Angela Merkel kancellárral, hogy a Fidesz a Német Kereszténydemokrata Unióval (CDU) együtt vizsgálja az offshore cégekbe, illetve adóparadicsomokba kimentett vagyonok sorsát. Orbán Viktor szerint azért van szükség az együttműködésre, mert fel szeretnék használni Németország offshore-ügyekben szerzett tapasztalatait. – Azért kezdeményeztem egy ilyen munkacsoport létrehozását, mert én is torkig vagyok azzal a helyzettel, amikor Magyarországon a jegybankelnök, a miniszterelnök meg a pénzügyminiszter kimenti a vagyonát adózás elől offshore cégekbe, majd ezután, pénzhiányra hivatkozva, megszorításokkal sarcolja meg az embereket – jelentette ki Orbán. A Fidesz elnöke azt is kijelentette, hogy a munkacsoport által kidolgozott tervek egy részét a Fidesz benyújtja a parlamentnek, másik részét pedig a leendő kormányprogramjukba építik be.
origo.hu
Mutatjuk a fővárosi Fidesz legújabb javaslatait
