Mette Frederiksen elismerte, hogy Dánia és más országok hibát követtek el a védelmi kiadások csökkentésével, amikor bejelentette az ötenmilliárd dán koronás (5,5 milliárd font) csomagot.
„Ez soha többé nem fordulhat elő.”
A dán miniszterelnök a következő két évben a GDP 3 százalékára növeli a védelmi kiadásokat – a 2024-es 2,4 százalékról –, mivel szerinte Dániának „masszív fegyverkezésre” van szüksége a háború elkerülése érdekében, írja a The Guardian.
A Christiansborg-palotában szerdán tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a védelmi kiadások növelése „több mint fél évszázad óta a legmagasabb szintre” emelkedik. Dánia az elmúlt hetekben hatalmas nyomás alá került, először Donald Trump azon terve miatt, hogy átveszi az ellenőrzést a Dán Királysághoz tartozó Grönland felett, majd az Európának nyújtott támogatás csökkentésére vonatkozó amerikai figyelmeztetések miatt.
„Sok mindenre kellett figyelnünk, itt Dániában és Grönlandon, és általában véve európaiakként” – mondta Frederiksen.
„Sok-sok év óta a legveszélyesebb helyzetben vagyunk”. Frederiksen hozzátette: „Ha nem tudjuk beszerezni a legjobb felszerelést, vegyük meg a következő legjobbat. Most csak egy dolog számít, és ez a gyorsaság”.
A dán miniszterelnök szerint mindennek az oka Vlagyimir Putyin újrafegyverkezése.
Az amerikai elnök keddi állítására reagálva Frederiksen azt mondta: „Ukrajna nem kezdett semmilyen háborút. Ukrajna nem akart semmilyen háborút”. Hozzátette: „Csak egy agresszív fél van”.
Az ötvenmilliárd dán koronás hadialapot a harci képességekbe történő gyors beruházásokra fogják felhasználni, amelyek célja a rövid távú védelmi képességek megerősítése és a NATO-követelmények teljesítése.
A dán védelmi miniszter, Troels Lund Poulsen elmondta: „Két éven belül Oroszország valós fenyegetést jelenthet egy vagy több NATO-országra nézve, ha a NATO nem építi ki saját katonai erejét ugyanolyan ütemben, mint Oroszország. Ez gyors politikai fellépést igényel”.
Emmanuel Macron francia elnök szerdán ismét megbeszélést tartott Ukrajnáról, hogy összehangolja Európa válaszát az Oroszország által jelentett „egzisztenciális fenyegetésre”.
Szintén szerdán Svédország és Lengyelország megállapodott abban, hogy „megerősítik és elmélyítik az együttműködést” politikailag és a polgári védelem terén az Európa-szerte romló biztonsági helyzetre hivatkozva.
Tomasz Siemoniak lengyel belügyminiszter és Carl-Oskar Bohlin svéd polgári védelmi miniszter szándéknyilatkozatukban kijelentették, hogy együtt fognak dolgozni a nemzeti ellenálló képesség és felkészültségi stratégiák javítása érdekében, támogatást nyújtanak Ukrajnának a nemzeti ellenálló képesség megerősítéséhez, javítják a biztonságot a balti térségben, és együttműködnek „a hibrid fenyegetések azonosítása és elemzése, valamint következményeinek elhárítása” terén.
