Tovább drágul az áram

Részben az áfaemelés miatt 7 és 11 százalék közötti mértékben drágul az áram a lakosság számára nyáron. Különböző szolgáltatóknál ugyanis eltérő mértékben változik a tarifa, ráadásul az Elműnél és az Émásznál csak augusztustól, míg a többi szolgáltatónál július 1-jétől lesz érzékelhető az áremelkedés. A forgalmi adó mellett a szélerőművek, és a zöldenergiaként elszámolt, távhőt és áramot termelő erőművek okozzák a drágulást.

Dékány Lóránt
2009. 06. 28. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Júliustól és augusztustól emelkedik az áram ára a lakosság számára – jelentette be a Magyar Energia Hivatal (MEH) tegnap. Ez nem azt jelenti, hogy egymás után kétszer is drágul a villamos energia, csupán az E.ON-cégek és a Démász július 1-jétől, míg az Elmű és az Émász augusztus 1-jétől érvényesíti a tarifaváltozást.
A drágulás mértéke sem egységes. A legnagyobb emelkedést az Émász fogyasztói fogják elszenvedni, még úgy is, hogy a MEH nem fogadta el az energiadíjban a társaság által javasolt 15,47 százalékos emelést, helyette viszont 10,9 százalékot hagyott jóvá, ami az ötszázalékos áfaemeléssel együtt szinte ugyanekkora drágulást jelent majd a számlákban. A legkisebb mértékben Budapesten emelkedik a tarifa: 1,6 százalékkal, amely végül a jövedéki adó növekedése miatt 5,1 százalékkal fog több pénzt kivenni az Elmű-fogyasztók zsebéből. Az E.ON egyetemes szolgáltatása – bár a cég 11,85 százalékot javasolt – áfaemeléssel együtt 8,6 százalékkal drágul. A Démász által ellátott háztartások számára összességében 6,9 százalékkal fog többe kerülni a villamos energia.
Az áram hazai drágulása azért meghökkentő, mert mindeközben a világpiacon jelentősen csökkent a földgáz ára, s a villamos energia tőzsdei jegyzési szintje is mintegy fele a tavalyinak. Az ellátók ugyanakkor tavaly kötöttek éves áramvásárlási szerződést az egyetemes szolgáltatás kielégítésére, így a piac jelenlegi mozgása nem érvényesül valójában a tarifákban.
A MEH közleménye szerint a szolgáltatók az úgynevezett „kötelező átvétel” mennyiségi és árváltozásával indokolták áremelési kérvényüket. A kötelező átvételi rendszerbe korábban a megújuló forrásból energiát előállító erőművek tartoztak, az áramot tőlük a szolgáltatók kötelesek voltak átvenni. A kör azonban nemrég kibővült a kapcsoltan – vagyis hőt és villamos energiát egyszerre előállító – termelő blokkokkal is, mégpedig a távhő támogatása miatt. Ebből viszont az következett, hogy a villanyt ezek az erőművek nem a megszokott tarifa mellett, hanem annál jóval többért adhatták el. Másrészt a szélerőművekkel kapcsolatos szabályozás megváltozása játszott ebben szerepet. Tavaly ugyanis még menetrendet kellett készíteniük a várható termelésükről, ám idén ezt eltörölték. Emiatt viszont szinte valamennyi szélpark alultervezte termelését, a rendszer egyensúlyban tartásához ezért a drágán termelő gázturbinás erőművektől kellett áramot vásárolni. A kötelező átvétellel járó költségek ezek miatt csaknem 170 százalékkal növekedtek meg.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.