Egy lapunkat megkereső cégvezető meglepődve vette tudomásul, hogy az általa megbízott pályázatíró társaság olyan kérdőívek kitöltését is kéri egy kutatás-fejlesztési tender kapcsán, amelyekben arra kérdeznek rá, hogy a pályázó társaságnál jelenleg hány roma dolgozik, s a tervezett beruházás nyomán mennyivel tervezik növelni létszámukat. Érdeklődésére kiderült, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) pályázatának megfelelő kérdőívet kapott, vagyis a kérdések a pályázat részét képezik. A cégvezető megkeresése után feltelepítettük számítógépünkre azt az alkalmazást, amelynek segítségével interneten keresztül adhatjuk be pályázatainkat. És meglepetésünkre tényleg két űrlap is foglalkozik a romakérdéssel.
Az egyik arra kérdez rá, hogy mely területeken kíván javítani a cég az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetén. Itt a fogyatékkal élők, a női és férfi dolgozók arányának javítása, a családbarát munkahely erősítése, valamint – több más mellett – a romák életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javítását is lehet választani.
*
A következő űrlap pedig konkrétan arra kérdez rá, hány roma foglalkoztatott van a cégnél, s ez hogyan változik a beruházás nyomán, amelyhez uniós forrásokért pályáznak. Amennyiben a létszám emelkedik, a pályázati elbírásban ez 0,5 pontos előnyt eredményezhet.
Miután az utóbbi években többször is sajtótéma volt az, hogy a munkaerő-felvételek esetében tilos rákérdezni a faj, nem, vallás, politikai vagy más véleményre, s mások mellett az etnikai hovatartozásra is, az NFÜ-nél az iránt érdeklődtünk: milyen megoldást javasol a jogszabályok áthágása terén a cégvezetőknek. Kíváncsiak voltunk, miként ellenőrzik, hogy a 0,5 pont megszerzése érdekében a romák létszámnövekedését bejelölő cégnél a változás bekövetkezik-e. Másrészt szerettük volna tudni, mit tanácsolnak: hogyan derítsék ki a nagyobb társaságok azt, hogy hány romát foglalkoztatnak a pályázat megírása idején. Különösen annak fényében érdekes ez, hogy amennyiben ilyen jellegű kérdéssel zaklatják a munkavállalókat, a cégek súlyos büntetésekre számíthatnak. Például a 2005 óta működő Egyenlő Bánásmód Hatóság – amelyhez ilyen esetekben lehet fordulni – az eddigi legnagyobb, 1,3 milliós bírsággal azért sújtott két céget és a neki dolgozó munkaerő-kölcsönzőt, mert a roma jelentkezők már az első körben kihullottak a rostán, miután alig félperces beszélgetés után döntöttek róluk. Pedig rá sem kérdeztek etnikai hovatartozásukra.
Kérdéseinkre Kundra Anna, az NFÜ sajtófőnöke erősen általánosító jellegű válaszokat adott. Közlése szerint a Magyarországon bevezetett uniós támogatási rendszer kiemelten kezeli az esélyegyenlőségi és környezettudatossággal kapcsolatos, öszszefoglalóan horizontális szempontoknak nevezett kérdéseket. Ennek a kormányzati szándékok mellett oka az is, hogy az EU jogszabályban írja elő az esélyegyenlőségi csoportok kiemelt kezelését a támogatási pályáztatás során. Ennek megfelelően – tette hozzá – a pályázatok értékelése során pontokat lehet szerezni a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok, köztük a romák foglalkoztatásával kapcsolatos vállalásokért. Arra nem tért ki, hogy a hazai jogszabályok viszont tiltják az etnikai hovatartozást firtató kérdéseket a munkahelyeken. Vagyis ha elfogadjuk, hogy uniós elvárásról van szó, akkor a hazai jogszabályi környezetet is aszerint lett volna szerencsés átalakítani. A hazai normák szerint kiírt pályázatok viszont amellett, hogy álságosak, törvényszegésre késztetik a munkaadókat.
Az, hogy ki roma, a hazai pályázati rendszerben nemcsak az EU-s, hanem a magyar költségvetés által finanszírozott pályázatok esetében is azon múlik, ki vallja annak magát – fejtette ki az NFÜ sajtófőnöke. Ezt úgy ellenőrzik, hogy megnézik, csatolták-e a munkavállaló roma származásáról szóló nyilatkozatát. Vagyis – a félpontos előny érdekében – feltételezhetően nagyon sok pályázó vállalja a roma foglalkoztatást, hiszen cserébe csak meg kell beszélnie a felveendő dolgozóval a roma származás vállalását. Ezért rákérdeztünk arra is, hogy NFÜ-s pályázatokkal eddig hány új munkahely jött létre, s ezen belül a papírok szerint hány roma juthatott kenyérkeresethez. E kérdés viszont olyannyira meghaladta az NFÜ képességeit, hogy június 26. óta többszöri sürgetésünk ellenére sem válaszolt. Érdekes lett volna azt is megtudni, hogy a vállalati innovációt célul kitűző pályázat nyomán – a kormányzati céloknak megfelelően – hány roma juthatott új munkahelyhez.
