Elektronikus forradalom

Egy internetes felületről elküldhető száznegyven karakter hosszúságú üzenet, amelyet SMS formájában azonnal, percről percre továbbíthatunk valamennyi, a honlapon szereplő személynek vagy ismerősünknek – ez a Twitter, amely az elmúlt másfél év során a szemünk előtt forradalmasította a politikai mozgalmak, tüntetések és választási kampányok szervezési technikáját.
A felületet ráadásul sokkal nehezebb blokkolni, mint mondjuk a világhálón nagy népszerűségnek örvendő MySpace vagy – az iráni elnökválasztás óta például már perzsa nyelven is működő – Facebook közösségi oldalakat, mivel az üzenetek elküldéséhez nem szükséges közvetlenül fellépni a Twitter honlapjára. A program ugyanis egyre több internetes felületről is működtethető és az elmúlt időszakban számtalan olyan kiegészítést fejlesztettek ki, amelyekkel már közvetlenül saját mobiltelefonunkról is üzenhetünk ismerőseinknek. Az internetes közösségi oldalak, valamint a webes csevegőprogramok tulajdonságait egyesítő Twitter 2006-os indulása óta komoly politikai tényezővé vált, amelyet az elmúlt egy hét iráni eseményei is hűen tükröznek. A keményvonalasnak tartott, a nyugati sajtó által démonizált Mahmúd Ahmadinezsád elnök újraválasztását követően ugyanis – internetes szakemberek véleménye szerint – többek között a Twitternek köszönhető az, hogy a történelminek minősített voksoláson vesztes Mir Hosszein Muszavi hívei még mindig az utcákon tüntetnek.
A szintén konzervatív, ám Nyugat által reformistának, párbeszédre hajlónak elkönyvelt Muszavit látszik támogatni az Egyesült Államok is, amikor Hillary Clinton külügyminiszter kérésére a Twitter fejlesztői elhalasztották az oldal frissítését, amely miatt fel kellett volna függeszteni egy időre a honlap működését. A hatás pedig nem maradt el.
A Twitter azonban nem csak az iráni eseményekről tudósít valós időben. A honlap adta lehetőségeket tavalyi választási kampányában Barack Obama amerikai elnök használta ki leglátványosabba. Idei történelminek beharangozott kairói beszédét pedig élőben követhették a közösség felhasználói világszerte. Egyes internetes szakértők szerint ugyancsak nagy szerepe volt a Twitternek az izlandi kormány januári bukásában, valamint az áprilisi moldovai eseményekben. A kormányellenes reykjavíki és chisinaui tüntetések többségét ugyanis a honlap felhasználói kezdeményezték, és a megmozdulások tömegbázisát is jórészt ott toborozták.