Boros Bánk Levente politológus: Az MSZP-n belül folyó hatalmi harc két közeg között zajlik, a „gyurcsányista” újak, az ifjú szocialisták és a „régi motorosok” között. A mindig is a különállását hangsúlyozó Szili Katalinnak azzal, hogy lemond a házelnöki posztról, megnő a cselekvési szabadsága és a párton belüli mozgáslehetősége is. Régebben sem akart, és láthatólag most sem akar részt venni a pozícióharcban és a sárdobálásban, inkább a háttérbe vonul, és megtartja a lehetőségét annak, hogy később meghatározó pozíciót vállalhasson.
Lakner Zoltán politológus: Szili Katalin és köre, illetve a hozzájuk közel álló értelmiségiek évek óta kritizálják az MSZP egyszerre tetten érhető szociáldemokrata és neoliberális irányvonalát, most sincs ez másképp. Egy politikus számára vezető posztok birtoklása eszköz jelleggel bír, így különböző ügyek sikerre viteléhez, befolyásolásához valamilyen tisztséggel rendelkezni kell. Bejelentésével tehát Szili világos vonalat húzott az MSZP és a saját politikája közé, ám nem zárható ki, hogy a jövő évi választások után pártjában akár vezető szerepet is vállalna.
Szeptembertől lemondok a házelnökségről – tette nyilvánvalóvá Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a szocialisták szombati kongresszusán. Szili a parlament első őszi ülésnapján – várhatóan szeptember 14-én – jelenti be hivatalosan is távozását. Ez azt jelenti, hogy a Háznak egyszerű többséggel új elnököt kell választania; a 188 tagú szocialista frakciónak ehhez pedig öt képviselő támogatását szükséges megszereznie. – Az EP-választási vereség után szembe kell néznie önmagával a baloldalnak – magyarázta Szili, hozzáfűzve: a jövőben ebben szeretne részt venni, húsz éve az MSZP-ben dolgozó politikusként a párt most kidolgozandó programját szeretné népszerűsíteni a baloldaliak és a választók körében. Visszautasította a feltevést, hogy valamilyen posztra vágyna, mint mondta, a párt országos választási bizottságának sem kíván tagja lenni. Azt is kizárta, hogy kilépne a szocialisták soraiból.
Lapunknak Komáromi István pécsi MSZP-politikus, a párt társadalompolitikai tagozatának ügyvivője viszont azt mondta: nem zárható ki, hogy Szili és köre egy új a baloldali formáció létrehozásán gondolkodik. A szocialisták között megoszlanak a vélemények Szili motivációit illetően: van, aki szerint nem kizárt, hogy a politikus az ősz végén a pártelnöki posztot vagy a miniszterelnök-jelöltséget szeretné megszerezni – egy új vezetésű MSZP-ben –, mások viszont úgy vélik, inkább visszavonulna a háttérbe, kivárva az MSZP jövőre valószínűsíthető kudarcait.
Mindemellett viszonylag békésen zajlott a szocialisták hétvégi kongresszusa. A zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson elfogadták az elnökség kompromisszumos javaslatát, amiben támogatásukról biztosították a kormány „további válságkezelési programját”. Elnapolták viszont a pártot a választásokig irányító országos választási bizottság (ovb) feltöltését a pártbeli „renitensek” jelöltjeivel. Az alapszabály-bizottság ugyanis megállapította, hogy az ovb kiegészítése a párt országos választmányának a jogosítványa. Nem zárható ki tehát, hogy új jelöltek is szóba jöhetnek, mindenestre szombaton a kongresszusi küldöttek az ovb-be öt tagjelöltet, mégpedig – ahogy előre jeleztük – Ficsor Ádámot, Botka Lászlót, Molnár Csabát, Boldvai Lászlót és Burány Sándort javasoltak beválasztatni.
Az is valószínűnek látszik, hogy a költségvetés elfogadása után, leghamarabb novemberben miniszterelnök-jelölő és tisztújító kongresszust tartanak a szocialisták. A szombati tanácskozáson egyébként Lendvai Ildikó pártelnök kijelentette: „Addig, amíg novemberben nem áll mellettem a miniszterelnök-jelölt, és nem mutatom fel a választási programot, én vagyok az elnök, én irányítok.” Úgy vélte, a nemzedéki vitákat le kell zárni, mondván, „aki bármilyen generációs vitában még egyszer le mer öregezni, kitépem a haját”. Az MSZP-ből pénteken első fokon kizárt pécsi Komáromi István akciójára hivatkozva Lendvai úgy reagált: „Aki az előre hozott választás mellett akar aláírást gyűjteni, szegfű nélkül tegye. Inkább narancscsal.” (Komáromi akcióját azzal indokolta, hogy inkább most jöjjön egy előre hozott választás, mint- hogy később a társadalom kollektív felelősségre vonásban részesítse a baloldalt.)
A kongresszuson felszólalt Bajnai Gordon kormányfő, aki a válságkezelés folytatásához kért támogatást, jelezve a küldötteknek az önkormányzatok és a MÁV költségvetésének tervezett, 120, illetve 40 milliárdos csökkentését. Bajnait amúgy több küldött is kritizálta amiatt, hogy jóval a tanácskozás vége előtt magukra hagyta a szocialistákat.
