Milliárdokért vizsgáljuk a bankokat

Elérheti a négymilliárd forintot annak a vizsgálatnak az összköltsége, amelyre a magyar kormány vállalt kötelezettséget a valutaalap és az Európai Unió felé – tudta meg lapunk. Az ellenőrzés oroszlánrészét a pénzügyi felügyelet 110 szakembere végzi, s annak ellenére, hogy a felügyelet felállása óta ez a legnagyobb vizsgálat, állítják: a nyolc legnagyobb hazai bank és azok külföldi leányvállalatainak vizsgálata semmibe nem kerül.

Meglehetősen drága az a vizsgálat, amelynek során a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) átvilágítja a nyolc legnagyobb magyarországi bankcsoportot, köztük az érintett pénzintézetek külföldi leányvállalatait. Az ellenőrzést azonban a magas költségek ellenére is el kell végeznie hazánknak. Ennek oka, hogy a hiteltárgyalások során a magyar kormány az átfogó vizsgálatra kötelezettséget vállalt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió felé. E kötelezettségvállalás nélkül hazánk nem is kapta volna meg a kölcsönt, hiszen minkét szervezet hitelezési eljárásának része a megsegített ország jelentősebb bankjainak teljes átvilágítása.
Információink szerint a járulékos költségekkel együtt az átvilágítás teljes költsége elérheti a négymilliárd forintot, amit több tényező magyaráz. Az ellenőrzést elsősorban a PSZÁF 110 szakembere végzi, s mint a felügyelet lapunkat tájékoztatta: fennállásuk óta ez a legnagyobb vizsgálat náluk. A munka hosszú hónapokat igényel, május végén kezdődött és csak ősszel zárul le. A felügyelet vizsgálata nem véletlenül tart ilyen sokáig: nemcsak a nyolc bankcsoportot, de azok külföldi leányvállalatait is át kell világítaniuk helyszíni vizsgálatok során. Az eredményről az IMF és az EU felé részletesen be kell számolni, ők ugyanis – a valutaalap magyarországi kirendeltségének tájékoztatása szerint – a magyar bankrendszer fejlődését várják a vizsgálat megállapításai nyomán. További költséget jelentenek a könyvvizsgálatok, amelyek szintén az átvilágítás részét képezik. A vizsgálat hossza, a jelentős apparátus és a helyszíni szemlék ellenére a PSZÁF lapunkat úgy tájékoztatta: a bankcsoportok hazai és külföldi átvilágítása nem kerül semmibe. Kérdésünkre, miként lehetséges, hogy a minimum négy hónapig tartó, hazai és külföldi utazásokkal járó munka ingyenes, a felügyelet sajtóosztálya szűkszavúan leszögezte: külön pénzügyi ráfordítása nincs az ellenőrzésüknek. A felmerülő kiadásokról az IMF-nél is érdeklődtünk. A magyarországi kirendeltség összeget szintén nem mondott, ám ők arra hivatkoztak, hogy az átvilágítást minden esetben az általuk hitelezett ország pénzügyi felügyeletének kell elvégeznie, és a költségeket is annak kell állnia. A PSZÁF-nek egyébként nemcsak az átvilágításban, de az IMF-pénzek szétosztásában és ellenőrzésében is kulcsszerepe van. A felügyelet – a Pénzügyminisztériummal (PM) és a Magyar Nemzeti Bankkal közösen – részt vesz a pénzügyi stabilitási bizottság munkájában, márpedig e bizottságnál kötnek ki a valutaalap kölcsönéből megsegített bankok hitelezési adatai is. Ezek az adatok azért lényegesek, mert ebből lehet megállapítani: az IMF-pénzből részesülő pénzintézetek valóban arra költötték-e el a forrásokat, amire kapták, azaz hitelezzék a hazai vállalkozásokat és a lakosságot. Mint ahogyan arról korábban beszámoltunk, az érintett pénzintézetek hitelezési gyakorlata alapján korántsem biztos, hogy megvalósulnak az IMF–EU-hitelcsomag eredeti céljai. Annak ellenére, hogy a bankok április elsejétől mostanáig összesen 627 milliárd forintot kaptak a nemzetközi kölcsönből, a vállalkozások egyre nehezebben jutnak hitelhez, sőt, számos esetben még a pontosan törlesztő ügyfeleknél sem újítják meg a lejáró hiteleket a pénzintézetek.
Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint az OTP eddig két részletben 429,7 milliárd forintot, az FHB 120,6 milliárdot, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) pedig 76,7 milliárd forintot kapott a hitelezés élénkítése érdekében. Az OTP és az FHB arra a kérdésünkre, hogy a pénzből összesen mekkora összeget hiteleztek tovább a hazai cégek és lakosság felé, kitérő válaszokat adott. Az MFB csak június 19-én jutott a kölcsönhöz, így a hitelezésre vonatkozó kimutatás itt csak a későbbiekben várható. Arról, hogy melyik bank mekkora összeget kaphatott az IMF–EU-hitelcsomagból, a pénzügyi tárca döntött, a Magyar Nemzeti Bank és a PSZÁF javaslatát kikérve. A pénzek felhasználásának ellenőrzését ugyancsak a pénzügyi tárca végzi. Retorziótól a renitens bankoknak egyelőre nem kell tartaniuk, hiszen azt, hogy az állammal kötött kölcsönszerződés pontjai megvalósulnak-e, azaz, hogy tényleg a hitelezés növelésére fordították-e a pénzeket, csak jövő márciusban ellenőrzi a szaktárca. A PM kérésére egyébként a PSZÁF is vizsgálhatja a pénzek felhasználását, ilyen megkeresést azonban a felügyelet eddig nem kapott.