Szemfényvesztés a krízisalap

Az áramfogyasztókra terheli a kormány a krízisalap jelentős részét, miután a szolgáltatóknak éppen abból az extraprofitjukból kell „adakozniuk” az alapba, amelyet – áramszámla formájában – maguk a fogyasztók fizetnek meg – derül ki a válságkasszára vonatkozó legutóbbi kormányzati bejelentésekből. A gond azonban nemcsak az, hogy a fogyasztók akaratukon kívül segítik a politikai PR-fogás klasszikus elemeit felvonultató kormányzati terveket. Maguk az áramszolgáltatók is kínos helyzetbe kerültek, mivel a Magyar Energia Hivatal (MEH) rájuk vonatkozó április 9-i határozata szerint az extraprofitjuk negyven százalékát (mintegy kétmilliárd forintot) alapítványok bevonásával kellene elosztaniuk az áramszolgáltatásból kikapcsolt, kis jövedelmű rászorulók között. Az extraprofit hatvan százalékához számlajóváírással a fogyasztók egységesen jutnak hozzá, ugyancsak az áprilisi MEH-határozat értelmében. Mindez azt jelenti, hogy Kiss Péter társadalompolitikai miniszter június 18-án olyan intézkedést jelentett be a krízisalappal kapcsolatban, amely ellentétes volt a négy hazai szolgáltatóra vonatkozó hatósági szabályozással. Mint ismert, a tárcavezető kész tényként közölte, hogy az áramszolgáltatók extraprofitjukból 2-2,5 milliárd forinttal járulnak hozzá a krízisalaphoz.
Az, hogy a jelenleg érvényben lévő MEH-határozat ellentmond a tetszetős kormányzati terveknek, valószínűleg az illetékeseknek is szemet szúrhatott, legalábbis erre utal az energiahivatalban folyó lázas munka. Mint Vigassy Csaba, a MEH szóvivője tegnap a Magyar Nemzet érdeklődésére elmondta: a krízisalapra vonatkozó határozatuk előkészítésén jelenleg is dolgoznak, a dokumentumot jövő héten hozzák nyilvánosságra.
A szociális kríziskezelő programot a kormány két héttel ezelőtt hirdette meg a leginkább hátrányos helyzetű családok megsegítésére. A rászorultakkal közvetlenül kapcsolatban álló szervezetek azonnal tiltakoztak a kabinet tervei ellen, mondván, a válság miatt bajba jutott családok támogatásának legmegfelelőbb módja a karitatív szervezeteken keresztül nyújtott segítség lenne. Lapunk információi szerint a segélyszervezetek – az áprilisi MEH-határozattal ellentétben – már csak véleményezési joggal bírnának az új rendszerben, amelyben a pénzek szétosztását a kormányzati apparátus végzi el.