Szürreális paraszti világ

Sinka István neve sokak számára ismeretlenül csenghet, pedig a nagyszalontai parasztfiú a XX. századi magyar irodalom egyik legszuggesztívebb alkotója. A bihari puszták énekesének verseit azonban nemrég megzenésítették, amelyet ezen a hétvégén az esztergomi Várszínház és a Magyar BalettSzínház Gödöllő Puszta szó – Végy karjaidra idő című közös estjén mutatnak be.

Makrai Sonja
2009. 07. 11. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Költeményei a paraszti világ pőre valóságát, a népi hiedelmek misztikumát, a paraszti létforma naiv tisztaságát hirdették. A mélyszegénységből származó, ösztönei által vezérelt Sinka István mindvégig szembeszállt korának elitista értelmiségével és az irodalomfogyasztó közönség elvárásaival. Őstehetség volt, akiben mintha valami évezredes emberi tapasztalat gyülemlett volna fel. Horányi László az Esztergomi Várszínház igazgatója régi vágyát váltotta valóra azzal, hogy a Sinka István verseiből készített, táncbetétekkel kiegészülő zenés műsort megrendezte. – Harminc évvel ezelőtt, kezdő színészként Vásárhelyi László koreográfussal dolgoztam együtt, aki megkért, hogy készítsek egy Sinka István-emlékestet. Csak hallomásból ismertem a költő életművét, de miután elolvastam a verseit, megdöbbentett az az expresszív és szürreális ábrázolásmód, ahogy a paraszti létet bemutatta. Még ma is rácsodálkozom kegyetlen-gyönyörű költői képeire. Sinka költészetét mindenkinek meg kellene ismernie. Olyan költő, aki a magyar irodalom élvonalába tartozik, mégis kevesen tudnak róla, pedig a mai, hatalomtól kiszolgáltatott ember is megváltásra találna írásaiban – vélekedett Horányi. Már az 1985-ös műsort is táncbetétekkel együtt képzelték el, de ezt akkor nem tudták megvalósítani. A pénteken és szombaton látható előadás prózai és zenés részeit azonban már táncos részek kísérik. Horányi László a koreográfia elkészítésére Egerházi Attilát, a Magyar BalettSzínház Gödöllő vezetőjét kérte fel. – Bár Sinka elsősorban népballadákat írt, a koreográfia nem korlátozódik a néptánc formavilágára. Egerházi tánca a kortárs mozdulatművészet nyelvén reflektál a sinkai gondolatokra. Azért esett a választásom a Magyar BalettSzínház Gödöllő együttesére, mert kifejezésmódjuk és művészi credójuk hasonló ahhoz, amiben én is gondolkodom – mesélt a produkció részleteiről a direktor.
A költeményeket Nagy Szabolcs, a Hobo Blues Band exzongoristája és Pengő Csaba, a Pribojszki Mátyás Band nagybőgőse zenésítette meg. A világzenei hangzásvilághoz hasonlítható, dzsesszelemekkel kibővített muzsikát az érdekes ritmusváltások teszik igazán különlegessé.
A most hétvégi ősbemutatón, amely lemezbemutató is egyben, a két zeneszerző mellett fellép még a rendező, Horányi László, Gera Attila, Molnár Dániel és Szirtes Edina is. A Sinka életművet feldolgozó zenés est ezt követően július 28-án, Gyulán lesz látható, de egy határon túli turné is szerepel a tervek között.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.