Visszaesett a vadhús iránti kereslet

Kissé kilátástalan a magyar vadhúspiac helyzete: a hazai kereslet visszaesett, és külföldre sem szállítunk annyit, mint korábban. A magyar termékek – főként a magasabb ár miatt – hátrányt szenvednek a nemzetközi versenyben, s igazi kitörési lehetőség sem mutatkozik.

A hazai és a nemzetközi válság a jelek szerint utolérte a magyar vadhúspiacot is. Az utóbbi időben ugyanis a vadhús iránti belföldi és külföldi kereslet egyaránt érezhetően visszaesett.
– Reméljük, hogy a mostani állapot már a gödör alja – fogalmazott lapunknak Nagy István. A Fővárosi és Pest Megyei Vadászkamara titkára elmondta: a legnagyobb baj az, hogy mivel egyre kevesebb turista látogat Magyarországra, ezért az éttermek, szállodák kevesebb vadhúst vásárolnak, mint korábban. Idehaza vadat főként a külföldiek fogyasztanak, a magyar lakosság inkább csak elvétve vesz például őz- vagy vaddisznóhúst. Nagy István szerint ennek az is lehet az oka, hogy a háziasszonyok többsége azt gondolja: a vadat sokkal nehezebb elkészíteni. A titkár szerint ez tévhit; ezekből a húsokból semmivel sem bonyolultabb és időigényesebb ínycsiklandó fogásokat főzni-sütni, mint például a házisertésből.
Habár a vadhús ára az utóbbi időben nem emelkedett, ám az vitathatatlan: áruk borsosabb, mint a csirkéé vagy a marháé. Mindez annak tükrében érdekes, hogy például a vaddisznó felvásárlási ára kilónként nagyjából kétszáz forint, a szarvasé hozzávetőleg hétszáz, az őzé nyolcszáz. Ezek a húsok mégis 2000–4000 forintért vásárolhatók meg a boltokban.
A látszólag nagy árrés magyarázatául Nagy István elmondta: amíg például a házisertés csontját és belsőségeit is el lehet adni, addig a vadnál igen nagy az úgynevezett feldolgozási veszteség.
– Mondjuk a vaddisznónál tízből mindössze három kilogramm értékesíthető – tette hozzá –, míg a fennmaradó részt meg kell semmisíteni. Ez pénzbe kerül, ahogy az is, hogy a kilőtt állatokat az üzemig elszállítsák, feldolgozzák, csomagolják, végül eljuttassák az üzletekbe. Ez idő alatt pedig folyamatosan gondoskodni kell a kész húsok mélyhűtéséről.
Felmerül a kérdés: mi indokolja azt, hogy a boltokban csak fagyasztott vadhús kapható? Nagy István szerint ennek egyszerűen a könynyebbség az oka. A henteseknek ugyanis a házi húsoktól elkülönítve kellene tárolniuk a vadat. Ez úgy oldható meg a legkönnyebben, hogy eleve mélyhűtött állapotban rendelik meg ezeket a termékeket, így csupán egy külön fagyasztóládát kell fenntartani.
A titkár elmondta, ilyen árukon mindössze öt-tíz százalékos haszonnal adnak túl a feldolgozók. Ebből pedig az is következik, hogy sokkal olcsóbban vadhúsok nem kerülhetnek az üzletek pultjaira.
– Néha tapasztalható csekélyebb árcsökkenés, de a magas költségek miatt az nem jelentős – véli. Idehaza tehát csak más módon lehetne kelendőbbé tenni a vadhúst. A leghatásosabb módszer egy átfogó reklámkampány lehetne. Ez leginkább pénzen és szakértelmen múlik. Emellett a kamarai vezető az ágazatban tevékenykedők összefogását is sürgeti. – Dániában a mezőgazdasággal foglalkozók belátták: ha értékesítési szövetkezetekbe tömörülnek, áruikat könnyebben adhatják el – mondta. Ám szerinte idehaza hasonló lépések szinte elképzelhetetlenek. Nem segít a helyzeten, hogy a magyar vadhús iránti kereslet az utóbbi időben külföldön is visszaesett. Pedig korábban például Németországba és Franciaországba is jelentős mennyiséget exportáltunk. Ám manapság jóval kevesebb vadhúst viszünk külföldre. Ennek a titkár szerint két oka van. Egyrészt Nyugat-Európában igencsak elszaporodott a vad, főként a vaddisznó. Így az ottani állatok kilövésével nagyjából tudják fedezni piaci szükségleteiket. A másik fő probléma az új-zélandi és az argentin vadhús európai piacokon történő megjelenése. Ezeken a területeken – a csapadékos éghajlat miatt – legeltetéssel olyannyira alacsony költséggel tudják előállítani például a szarvashúst, hogy még a magas szállítási költség ellenére is olcsóbban kerülhetnek ezek a termékek az európai boltokba, mint a magyar húsok.
Hazánkba ugyan nem érkeznek argentin vagy új-zélandi termékek, de a kontinens más országaiba igen. Sőt nemcsak Európába, hanem a Távol-Keletre is. A titkár elmondta: korábban már nyitottak Ázsia felé, de ez a lépés kevés sikerrel járt. Minden esetben, amikor valamilyen állat-egészségügyi válsághelyzet van, a távol-keleti országok bezárják kapuikat. Így volt ez a madárinfluenza idején, és most, a sertésinfluenza felbukkanása után is ez tapasztalható – tette hozzá.