Mélybe taszított önkormányzatok

A kormány egyre kevesebb pénzt ad, ezért az önkormányzatok vagyonuk eladására és hitelfelvételre kényszerülnek. Eközben a kabinet továbbra sem tágít attól, hogy jövőre 120 milliárdot vonjon el a helyhatóságoktól.

Hárompontos büdzsé. A kormány választott: a mostani ugyanis egy gyenge kabinet, amely ahelyett, hogy visszaszerezné a százmilliós végkielégítéseket, azokat tétlenül nézi, és inkább újabb megszorításokat határoz el a jövő esztendőre – közölte Szijjártó Péter. A Fidesz elnöki stábjának vezetője a 2010-es költségvetésről szóló egyeztetések kapcsán ismét hangsúlyozta pártja korábban már kifejtett álláspontját, miszerint a nyilvánosságra került nyilatkozatok alapján azt lehet látni, hogy a jövő évi büdzsé alapvetően három dologról szól majd: újabb megszorításokról, áremelésekről és növekvő munkanélküliségről.
– Ezek homlokegyenest ellenkeznek azzal, amit más európai kormányok tesznek, amelyek a gazdasági növekedést támogatják, a fogyasztást ösztönzik, és munkahelyeket teremtenek – állapította meg Szijjártó. Az ellenzéki honatya beszélt a közösségi közlekedéstől tervezett – legújabban mintegy 70 milliárd forintosnak mondott – elvonásról is, tudatosítva: feleannyi vonat, feleannyi busz, feleannyi vasútvonal várható, így megint a vidéken élő emberek járnak rosszul. Kérdésünkre, hogy a kormány elvonhat-e 120 milliárdot az önkormányzatoktól azok kötelező feladatainak szűkítése nélkül, Szijjártó Péter kétségeit fejezte ki, mondván: mindez önkormányzati reformot feltételezne, ami kétharmados törvénymódosítást igényel. Felvetésünkre a képviselő megemlítette, ha a kormányoldal áterőlteti a helyhatóságokat sújtó megszorításokat az Országgyűlésen, az önkormányzati szövetségek az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak majd. (Zs. Cs.)

Elkeserítő múlt, még rosszabb jelen és kiszámíthatatlan jövő – a szocialista vezetésű kormányok ténykedése nyomán nagyjából így foglalható össze az önkormányzatok helyzete. A helyhatóságok tavalyi évéről az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tegnap közzétette jelentése ad hű képet. A számvevők több mint száz, különféle típusú önkormányzat 2007-es gazdálkodást vizsgálták meg, és a következőkre jutottak: az ellenőrzött helyhatóságok közel harmadának költségvetési bevételei nem érték el a kiadásait, vagyis az adott esztendőt pénzügyi hiánnyal zárták. A deficit miatt a vizsgált önkormányzatok negyede – kötvénykibocsátás útján – hitelért volt kénytelen folyamodni. – E települések többsége devizakölcsönt vett fel, ami a válság okozta árfolyam-ingadozás miatt jelentős veszélyt hordoz – állapították meg az ÁSZ szakemberei.
– A 3200 hazai helyhatóság közül több mint 3100 megfelelően gazdálkodik – mondta lapunknak a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke. Gémesi György az eladósodás okairól kifejtette: a kormány az utóbbi években egyre kevesebb pénzt adott a helyhatóságoknak az állami feladatok ellátására. – Az oktatás teendőinek elvégzéséért például csak a költségek felét juttatja a kabinet az önkormányzatoknak – közölte Gémesi, majd hozzátette: a fennmaradó összeget a településeknek kell valahonnan pótolniuk. Emellett a helyhatóságoknak az energia árának emelkedése is komoly gondot jelent. Egyes önkormányzatok ingatlanjaik értékesítésével enyhítenek nehéz helyzetükön, míg másutt kölcsönt vesznek fel. Ilyen körülmények között a MÖSZ elnöke megdöbbenéssel áll a kormány azon terve előtt, mely szerint 120 milliárd forintot vonnának ki az önkormányzati rendszerből. Szerinte ezt az intézkedést csak akkor lehetne meghozni, ha az önkormányzatok feladatait is csökkentenék. Ám erről nem beszélt tegnapi televíziós interjújában a pénzügyminiszter. Oszkó Péter a köztévében csak azt erősítette meg: jövőre 120 milliárd forintot terveznek elvonni az önkormányzatoktól. Mint mondta, „ha az önkormányzatoktól kevesebbet veszünk el, akkor még többet kell elvenni máshonnan; legyen az az egészségügy, az oktatás vagy bármi egyéb”. Oszkó emellett rögzítette, hogy jövőre a helyhatóságok és a lakosság mellett az állam is kevesebb pénzből gazdálkodhat, mint idén. A miniszter szerint 2010-ben a költségvetéshez 300 milliárd forinttal kevesebb folyik majd be. Kérdés, hogy ezt az öszszeget honnan veszi el a kabinet. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint jövőre nagyjából százmilliárd forint bevétele származik a költségvetésnek abból, hogy – a magyar alapkamat csökkentése miatt – kevesebb kamatot kell fizetnünk államadósságunk után. A szakember szerint a fennmaradó összeget valószínűleg takarékossági lépésekből fedezi majd a kabinet.