Átmenetileg olcsóbb lesz a földgáz

Tizedével csökken a földgáz átlagos ára a lakosság számára októbertől – közölte Matos Zoltán tegnap újságírók előtt. A Magyar Energia Hivatal elnöke finomítaná az árszabályozási mechanizmusokat.

Jövő hónaptól átlagosan 10 százalékkal csökken a lakossági fogyasztók számára a földgáz ára – jelentette ki Matos Zoltán, a Magyar Energia Hivatal (MEH) elnöke a MEH fennállásának 15. évfordulója alkalmából rendezett konferencián. Matos ugyanakkor hozzátette, jövőre ismét emelkedik a gáz beszerzési ára, ezért januárban ismét áremelés következhet be. Újságírói kérdésre azt is elmondta, az árcsökkentés azért nem lehetett nagyobb mértékű, mert a lakossági gázárak 2008 őszén elváltak a növekvő nemzetközi áraktól. Így a nemzetközi tendencia hiába tette volna már júliusban lehetővé a tarifacsökkentést, a korábbi nem megfelelő mértékű emelésből az E.ON felé felgyűlt tartozás rendezésére be kellett emelniük az árképletbe egy 17,5 forintos törlesztőtételt.
*
Ez októbertől 3 forintra mérséklődik, s valójában ez ad lehetőséget arra, hogy a következő hónaptól az egyetemes szolgáltatásban olcsóbb lehessen a fűtőanyag.
Matos Zoltán terveire kitérve közölte: szemléletváltásra van szükség a hivatalnál. Két fő feladataként az energiaszektor versenyképességének javítását, valamint az energiatudatosság erősítését nevezte meg. Előbbi esetében meglátása szerint versenyképes árakra, valamint a befektetői bizalom visszaszerzésére van szükség. Mint fogalmazott, a MEH ehhez elsősorban az árszabályozás finomításával tud hozzájárulni. Emellett pedig elősegítené a piaci árak és a szociális politika szétválasztását. Utóbbi kapcsán kiemelte, kezdeményezni fogja a lakossági fogyasztókat ellátó egyetemes szolgáltatás rendszerének elemzését és felülvizsgálatát.
A hivatal elnöke ezenkívül úgy véli, komoly feladatok várnak a MEH-re az energiatudatosság növelése szempontjából is, mivel a felmérések azt mutatják: a lakosságnak csak a fele figyeli az energiaszámlákat, ezért az energiahatékonyságra való ösztönzést szeretné erősíteni. Emellett ugyancsak felülvizsgálná az energetikai támogatások rendszerét is.
Ez főként a kötelező átvételi rendszer (KÁT) módosítását takarja, amelyre az energiaügyi miniszter már fel is kérte a hivatalt, amelynek jövő februárig van ideje a javaslatok kidolgozására. Grabner Péter, a MEH osztályvezetője elmondta, a változtatásra azért van szükség, mert az elsősorban a megújuló energiatermelés ösztönzésére kitalált emelt áramátvételi tarifa nem az új beruházásokat támogatja, hanem „megengedi, hogy egyes termelők belépjenek ebbe a rendszerbe”. A KÁT-keret legnagyobb részét – csaknem 75 százalékát – ugyanis a kapcsolt energiatermelés, vagyis a fosszilis forráson alapuló vegyes hő- és villany-előállítás teszi ki, amelynek mértékét csökkenteni kívánják. Grabner hozzáfűzte, a kötelezően átvett mennyiség nem új kapacitások kiépülése miatt nőtt, ami kiszámíthatatlanná teszi a rendszert. – Sürgősen változtatni kell a jogszabályon, hogy csökkenteni lehessen a működési költségeket – mutatott rá. A KÁT egyre növekvő mértéke az, ami miatt a világpiaci trenddel ellentétben nálunk novemberben tovább drágulhat 3-5 százalékkal a villamos energia.
A konferencia előadói számot vetettek az energiapiaci liberalizáció eddigi tapasztalatairól is, amelyek egyértelműen negatív képet festettek. Nagy Márta, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese aláhúzta, az árampiac ma a verseny szempontjából rosszabb, mint valaha. – Az elmúlt időszakban a pártfinanszírozási keretek sem bomlottak fel, ami szintén nem segíti a versenyt – jegyezte meg. Briglovics Gábor, az Atel Csepel vezérigazgatója szerint a verseny csak egy eszköz arra, hogy a fogyasztók kedvezőbb körülmények között jussanak energiához, ám hangsúlyozta, Magyarországon nem biztos, hogy a verseny a leghatékonyabb módszer erre.