Felpörgött a földek adásvétele

Az utóbbi másfél-két évben jócskán megnövekedett a termőföld iránti kereslet. Az ingatlanközvetítéssel foglalkozó társaságok tömegesen keresik meg a gazdálkodókat árajánlataikkal. Emellett sok magánszemély is különböző befektetési ígérettel igyekszik kiszedni az önkormányzatokból, hogy hol találhatók a kedvezőbb adottságú földterületek.

Az AB dönt Sukoróról. Az Alkotmánybíróságon (AB) támadta meg a King’s City beruházást kiemeltté nyilvánító kormányrendeletet Bencze Izabella. A jogásznő tegnapi beadványában az alaptörvénnyel ellentétesnek nevezi a kormány eljárását. Szerinte a kormánynak előbb meg kellett volna kötnie a kaszinóépítési koncessziós szerződést, ezt követően dönthettek volna az ügy támogatásáról, s csak ezután lehetett volna kiemeltté nyilvánítani a beruházást. Amennyiben az AB helyt ad a megkeresésnek, akkor a Velencei-tó partjára tervezett vigalmi negyedre szánt mintegy tízmilliárd forintos állami támogatás sem lesz kifizethető. Az ügyben a Székesfehérvári Ügyészség vádat emelt közokirat-hamisítás miatt, a Központi Nyomozó Főügyészség pedig hűtlen kezelés miatt nyomoz.

Több, cégek által megfogalmazott földvásárlási ajánlatot is eljuttatott lapunknak Obreczán Ferenc. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) főtitkárának véleménye szerint a termőföld iránt azért egyre nagyobb az érdeklődés, mert 2011-ben előreláthatóan megnyílik a piac a külföldiek előtt is. Alapszabályként ugyanis jelenleg külföldiek nem vásárolhatnak földet.
A kereslet erőteljes növekedéséről számolt be a Szolnok környéki földtulajdonosokat vételi ajánlattal megkereső Tiszacash Zrt. munkatársa is. Orosz Lídia elmondása szerint cégük ingatlanközvetítői feladatot lát el, s levelükben nem árulnak zsákbamacskát: a vásárlási szándékot egyértelműen közlik a tulajdonosokkal, akik eldönthetik, hogy élnek-e lehetőséggel. A társaság megbízói között gazdálkodók is vannak, de egyre több a befektetési céllal földet vásárolni akaró személy. Mint mondta, ez abból is látszik, hogy jelenleg sokkal nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Hozzátette: ebből leginkább az szűrhető le, hogy a bankokkal szembeni bizalomvesztés miatt sokan biztonságosabb befektetéseket keresnek.
Obreczán Ferenc szerint viszont mindez teljesen elfogadhatatlan, hiszen a földtörvény célja éppen az, hogy a hazai termőföld az azon termelni akaró magyar gazdálkodó tulajdonában legyen. Felvetésünkre, mely szerint a hazai cégek ingatlanközvetítőként mindössze a keresletet igyekeznek kielégíteni, a Magosz főtitkára kijelentette: ez lakás esetén elfogadható, termőföldnél nem. Véleménye szerint ugyanis ezzel csak a spekulációs tőkét eresztik be a hazai földpiacra, amely kizárólag azért kíván egyre több értékes földet vásárolni, mert két éven belül elvileg megnyílik a földpiac az uniós tagországok befektetői előtt is. Igaz – tette hozzá – ez ellen a Magosz minden erejével küzdeni fog, s ha minden elképzelésük szerint történik, úgy kormányzati pozícióban hatékonyabban tehetik ezt, mint jelenleg.
Egy közelmúltban lezajlott konferencián Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója a magyar földpiac 2011-es felszabadításával kapcsolatban arról beszélt, hogy egyetlen politikai erőnek sem volt bátorsága arra, hogy megfelelő törvényekkel felkészítse a magyar földpiacot a nyitásra, így nem értékelődtek fel a magyar termőterületek. Ennek eredményeként a hétéves moratórium lejárta után olcsón vásárolhatják majd fel a befektetők a termőterületeket, az elmúlt évek politikája ezen a téren tehát meglehetősen elhibázott volt. A Foldbroker.hu szakportál szerint az Európai Unió és a magyarországi földárak különbsége átlagosan 5–10-szeres, az uniós hektárárak átlagosan a 2–5 millió forintos sávban találhatók. Nálunk a legjobb földek is csak ennek az alsó sávját súrolják.